A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK

tésre van szüksége, s egységre, mely által erős legyen, és rokonszenvre, mely által támogattassék. E rokonszenvet felgerjesztő a szabadság érzete, táplálni és megerősíteni az érdekegység fogja legközelebb azon népekkel, melyeket a pragmatica sanctio

8 által a história s törvény öszvekötött; távolabb pedig nemzetiségünk és önállásunk épségben tartása mellett, azon fajjal, mely a civilisationak bölcsője, és mely a lőporban és könyvnyomtatásban a szellem leghatalmasbb fegyvereit találmányai közé számítja. Hazánk határai között, sokféle nyelvű népek tanyáznak, de van egy alap, melyen ezeknek különböző nyelv érdekeit egyesíteni lehet: ez az alkotmányos szabadság, mely a különböző nyelvű népfajokat, a polgárzati közös nemzetiségben egymás között egyesítheti; - ez alapon egyek lehetünk az adriai tengerig; a polgárzat függetlenségének alapján pedig, ugyan azon egy uralkodó alatt, egyesülhetünk a birodalom egységének eszméjében. Erőt egyesség ád; - egyenetlenség felbontja a legerősebb országokat is. Isten világosítson fel bennünket, hogy egyesek, és az egyesség által erősek lehessünk. Mi pedig, kik a tiszt[elt] Közgyűlés parancsából gyenge műszerek voltunk a gondviselés kezében, hivatásunk megszűnvén, azon megnyugvással lépünk vissza az engedelmes polgárok sorába, hogy semmit nem tettünk egyebet, mint azt, mit lélekismeret szerént hasznosnak, szükségesnek találtunk a szeretett hon javára. Egyébb eránt magunkat a tisztelt Köz Gyűllés kegyeiben ajánlottak maradtunk. Kallóban 4-ik Május [l]848-ik évben. A tisztelt Köz Gyűlésnek alázatos szolgái Kállay Menyhért

9 mk. és Bónis Sámuel

10 Ország Gyűlési Követek SZSZBML IV B. 102/b. 48. cs. 618 db. 1848. Eredeti tisztázat. Az európai fejlemények, a magyar országgyűlés történései, az 1848. március 15-i forradalomhoz és az áprilisi törvényekhez vezető események nagy lelkesedéssel töltötték el hazánk haladó szellemű személyiségeit, politikusait. A dolgok alakítására különösen nagy befolyása volt az utolsó rendi országgyűlés követeinek. E hónapok politikai légkörének pezsgését, a megoldandó feladatokat jól érzékelteti a radikális Szabolcs vármegyei követek jelentése. 1 1790. évi X. törvénycikk, Magyarország és a hozzákapcsolt részek függetlenségéről 2 institutioival, intézményeivel 3 administratori kérdés, adminisztrátori rendszer. A király egyes esetekben a tartósan távollévő főispán melléj vagy helyett helynököt, főispáni helytartót nevezett ki, akit a közéletben adminisztrátornak neveztek. Altalánossá a reformkorban, főként 1844 után vált. E személyek rendszerint konzervatív beállítottságúak, és igen magas fizetésért, a kormányzat érdekeinek biztosítására még törvénytelenségekre is kaphatók voltak. Az adminisztrációs rendszer az 1848. évi forradalommal szűnt meg. 4 tiara, a római pápa hármas koronája 5 universitásnak, egyetemnek 6 Metternich, Winneburg, Klemens Lothar von, herceg (1773-1859): osztrák államférfi, diplomata. Fontos szerephez jutott az Európa újjárendezését végző bécsi kongresszuson (1814-1815), szervezője és irányítója lett a reakciós Szent Szövetségnek, amely fő feladatának a feudális abszolutizmus fenntartását és minden forradalmi mozgalom elfojtását tekintette. 1826-tól az osztrák minisztertanács elnöke, a magyar reformtörekvések egyik legfőbb ellenzője és akadályozója. Uralmát és az általa képviselt abszolutista kormányzati formát az 1848-i osztrák, illetve a magyar polgári forradalom döntötte meg. 7 éjszaki óriásnak, Oroszországnak 8 pragmatica sanctio, egyfelől a Habsburg-ház trónörökösödési jogát leányágra is érvényesítő, másfelől pedig Magyarország rendi különállását elismerő 1722-1723. évi I—III. törvény 9 Kállay Menyhért (1795-1858) 1845-1848-ig Szabolcs vármegye első alispánja, 1847-1848-ban országgyűlési követe. 10 Bónis Sámuel (Nagyfalu, 1810. szept. 30.-Bp., 1879. nov. 22.): reformpolitikus, Szabolcs vármegye országgyűlési követe, 1848/1849-es kormánybiztos, jogász.