A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A BATTHYÁNY-KORMÁNY KINEVEZÉSE, ELSŐ INTÉZKEDÉSEI ÉS AZOK VISSZHANGJA
1 Martius 15-ke, helyesen Marczius Tizenötödike. Napilap. Fel. szerk.: Pálfi (Pálffi) Albert. Megjelent: Pest, 1848. márc. 19.-1849. júl. 6. Szünetelt: 1849. jan. 5.-1849. ápr. 14. Kiadta: Lukács László. Az új radikális sajtó legelső és legtartósabb orgánuma. Elsősorban a városi, a fővárosi közönség érdeklődését elégítette ki. A sajtószabadságot kivívó, haladó ifjúság lapja. • 101 • Bihar vármegye bizottmánya elítéli a kormányt ért sajtótámadásokat Váradolaszi, 1848. május 22. JEGYZŐKÖNYV Bihar vármegye bizottmányának 1848. évi május 22-től a több napon át Váradolasziban tartott üléseiről 1872. Indítvány tétetett, hogy miután a magyar minisztérium, mely a nemzetnek szívben és tehetségben legelső fiai közül alakult, részint bizonyos, s leginkább az ország központi városában mutatkozó párttöredék által, részint némely hírlapok útján, szenvedélyes és méltatlan támadásokkal illettek. Ezen kicsapongások nemcsak a méltányosság, és férfias ellenzék korlátait lépnék át, hanem különösen jelenleg, melyben parányi dolgok is véletlenül nagyobbszerű eredményt idézhetnek elő, veszélyesekké is válhatnának: ilyen helyzetben a hazafiúi kötelesség azt hozza magával, miszerint a bizottmány a megye közönségének nevében rendületlen bizodalmát a minisztérium iránt, s rosszallását az érintett mozgalmak ellenében nyilvánítani és az elégületlenségre vezethető törekvéseket részéről is ellensúlyozni ne késsék. VÉGZÉS Midőn a közügyek vezérlete, egy három százados idegen kormányrendszer romjain, az első független és nemzeti minisztériumnak kezeibe tétetett le: alapos volt a hit, és általános a remény, hogy az átalakulás zaját békés egyetértés, s a honteremtés munkáját megnyugvás és pihenés követi. Az első magyar kormány a nemzet véréből való vér. S tagjai oly történeti jelentőséggel bíró férfiak, kik egy dicsőséges múltnak lapjait életük könyvéből ki nem téphetik, s kiknek jövendőjük iránt múltuk nyújt kezességet. Az egyetértő béke és nyugalom a siker tartósságának mellőzhetetlen föltételei. A szabadság folyamata csak áldástalan árban terjed szét, míg a rend, mint meder nem fogadja azt magába. Az egyenlőség gyümölcsei nem viharban, hanem a béke verőfénye által érleltetnek meg. A testvériség kapcsai egyedül a bizodalom tüzében forradnak össze. De a remény nem való. S a nyugalom csendjét élveznie e hazának még nem adatott meg. Mert egy részről a nyelv és vallás balítéletei használtatnak fel, hogy a béke és rend megzavartassék. Más részről pedig a sajtó, melynek bilincsei közüli kiszabadításában a jelen kormány férfiainak is oly szép részük van, némely emberek kezében eszközzé vált, ami által minden más érdek inkább mozdíttatik elő, mint a szabadság érdeke. Első feladat volna az új kormányalak, s az új intézmények megszilárdulása. És mégis bizatlanság magvai hintetnek el: mintha minden vágás, mely által a minisztérium aláásatik, nem a nemzeti szabadság sírjának rögeit feszítené fel. Gyanúsítások és békétlenség rémei idéztetnek elő: mintha nem elég áldozatot adott volna, s mintha a tapasztalás múltjával nem bírna már a nemzet. Akadályok gördültek a kormány elébe: mintha annak útjai nem volnának elég nehezek, s mintha a kormány gyengesége nem lenne a nemzetnek is gyengesége. Hazafiak elleni küzdés fogyasztja az életet: mintha