A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A BATTHYÁNY-KORMÁNY KINEVEZÉSE, ELSŐ INTÉZKEDÉSEI ÉS AZOK VISSZHANGJA
Nádor István 3 Fő Hertzeg - ki jelenleg Insbruckba utazott - vissza érkeztéig meg nem adhatja. Kelt Nkállóba Június 5-kén 1848. Kállai Ödön s. k főszolgabíró SZSZBML IV B. 102/b. 48. cs. 703. db. 1848. Eredeti tisztázat. 1 Tanító Mesterek = a nemzetőrség fegyveres kiképzését végző hivatásos katonákról van szó 2 Mészáros Lázár (Baja, 1796. febr. 20.-Eywood, Anglia, 1858. nov. 16.): honvéd altábornagy, hadügyminiszter, az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc egyik katonai vezetője. 1848. okt. 1-től az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. (L. még 133. sz. dokumentum.) 3 István főherceg (Buda, 1817. szept. 14. - Mentőn, 1867. febr. 19.): nádor, az MTA t. tagja (1847). Ő nyújtotta át a királynak a küldöttség élén a magyar országgyűlés feliratát, mint királyi helytartó pedig 1848. márc. 17-én megbízta gróf Batthyány Lajost az első magyar minisztérium megalakításával. • 100 • Szabolcs vármegye kormányzó bizottmányának tiltakozása a kormányt a Marczius Tizenötödike című lap részéről ért támadás ellen Nagykálló, 1848. május 22. Tisztelt Ministerium! A szuronyok védpaizsa alatt zsarnokoskodott bürocraticus kormány törvényellenes eljárása irányába e megye közönsége a kiváltságos osztály általi képviseltetése korában kimondta őszinte meggyőződését bátran leplezetlenül, ha Önök mint felelős nemzeti kormányzók a törvényesség teréről lelépnének avagy eljárásuknál kellő tevékenységet nem tanúsítanának az ellen e minden osztályok által képviselt bizottmány szavát nem emelni hazafiatlanságnak tartaná, de midőn Önök az Európai nyugtalan mozgalmak, hazánk épsége ellen intézett merényletek közepette, - hazánk újjáteremtése sem béke fenntartása, a hazaellenes törekvések által felizgatott kedélyek lecsillapítása érdekébe megtesznek mindent mit emberi erő törvényszabta úton megtenni képes még is némelly hírlap jelesül a Martius 15-ke 1 című ahelyett, hogy a szabadságról dicső hivatásának megfelelőleg a közrend, béke fentartására, a nemzeti erők szilárdítására irányozná, központosítaná lehető hatását, a kül bel ellenektől zaklatott haza megmentésénél közremunkálna. Önök személyzete ellen intézett, minden tiszta keblű hazafi kárhoztatását méltán felhívott, csak viszketeg elme ferde kinövéseiül tekinthető gúnyos és epés kifakadásoknak nyitja meg hasábjait, ezen eljárásra a polgári bűn bélyegét reásütni, s a kárhoztató szót kimondani, s Önök mint felelős kormányunk férfiai erányába megyénk polgárai kebelébe élő osztatlan bizalmat a haza színe előtt hírlapi úton nyilvánítani, s erről Önöket is értesíteni kötelességünknek ösmertük. . Kelt az 1848-ik évi Május 22-kén t. n. t. kormányzó bizottmányi ülésünkből. SZSZBML IV B. 102/b. 48. cs. 671. db. 1848. Eredeti fogalmazvány. Az 1848-as forradalom és a XVIII. törvénycikk meghozta országunknak a régen várt sajtószabadságot. Egymás után jelentek meg a különböző szellemiségű és irányzatú hírlapok. A baloldali radikális hangvételű orgánumok egyike a Marczius Tizenötödike volt, amely gyakran bírálta a kormány munkáját. Egyes vármegyék kötelességüknek érezték, hogy a támadások kapcsán véleményt nyilvánítsanak, és az ország vezetőit erkölcsi és politikai támogatásukról biztosítsák. Ennek egyik jó példája Szabolcs vármegye fenti állásfoglalása.
