A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A BATTHYÁNY-KORMÁNY KINEVEZÉSE, ELSŐ INTÉZKEDÉSEI ÉS AZOK VISSZHANGJA

Hogy a pragmatica sanctión azon módosítás tétessék, mi szerint Magyaror­szág ne legyen többé az örökös tartományokkal egy közös fejedelem alatt. Minden törvényt meg lehet változtatni, s valameddig e részben változás nem lesz, Magyarországból semmi sem fog lenni. Az nem lehet, hogy a felelős minisztérium Budapesten lakjék, a király pedig Bécs­ben. Éljen Magyarország teljes önállósága! Kelt, Pesten március 31. 1848. Irinyi József Nyomatott Landerer és Heckenastnál. MOL 1848/49-es nyomtatványok, R 32 - Időrendi sorozat. Eredeti nyomtatvány Irinyi röpirata a pragmatica sanctio módosítását javasolja, hogy elháruljon az akadály az önálló magyar pénzügyi és hadügyi tárca megteremtése elől. Irinyi e két tárca magyar kormány és országgyűlés ellenőrzése alá helyezését Magyarország önállóságának feltételei közé sorolta, V. Ferdinánd azonban a ezt pragmatica sanctióval összeegyezhetetlennek. Batthyány Lajos többszöri bécsi egyeztető tárgyalása után az első felelős minisztériumnak végül is lett pénzügy- és hadügyminisztere. (L. még 81., 88., 90. sz. dokumentumokat.) 1 Irinyi József (1822-1859). A márciusi fiatalok egyik vezetője. Nagyváradon, Debrecenben jogot tanult. 1848-1849-ben a Pesti Hírlap munkatársa. Részt vett a Pesti 12 pont megszövegezésében. A hosszúpályi kerület képviselője az első népképviseleti országgyűlésben, majd a kormány Párizsba küldte Teleki Lászió mellé. Hazatérve folytatta képviselői munkáját. A szabadságharc bukása után halálra ítélték, de kegyelmet kapott. Irodalmi munkásságot folytatott haláláig. • 87 • A pápai kerületi választmány támogatásáról biztosítja a nádort és a minisztereket Pápa, 1848. április 1. F[olyó] évi ápril l-jén t[ekintetes] Bezerédy Mihály táblabíró úr elnöklete alatt, főtisztelendő] Koroncz László apát s pleb[ános], tisztelendő László Jónás evang[élikus] lelkész, Vermes Illés, Pálffy Károly, Pápay Miklós, Armbruszter János, Nagy Ignác táb­labíró, Materényi József, Horváth István ügyvéd, Vecsey Ignác esküdt, Villax Antal vá­rosi bíró, Bischiczky Miksa városi tanács, Vélsz Káról hatvanos, Baráth Sándor nemes­bíró és Osváld Dániel nemesjegyző uraknak jelenlétekben tartott választmányi ülés alkalmával: Pozsonból és Pestről márc[ius] 29-ről érkezett, aggasztó hírekkel telt nyomtatásbani tudósítások, melyekből a független felelős magyar minisztérium felállításáról és az úr­bér és tized eltöröltetéséről hozott törvényekben őfelsége koronás királyunknak rossz tanácsosi indításából! származhatott megegyezni nem akarásáról értesültünk, felolvas­tatván, a választmány elvül kimondatni határozta, hogy miután jelen nehéz viszonyok közt visszaléphetésnek helyét többé nem látja, a béke és csend fenntartásáról csak úgy kezeskedhetik s felelhet, ha a már szentesítés végett benyújtott törvények - melyek már megyeszerte kihirdetve vannak - őfelsége által megerősíttetni is fognak. Mely meggyő­ződésről első alispán úr, 1 mint a központi választmány elnöke azon kivonatnak felemlí­tésével, miszerint a választmány azt is tanácsosnak látná, ha a nádor és miniszterelnök s többi társai felkéretnek, hogy kedvetlen válasz esetében is a dolgok ily nehéz állásában hivatalaikról le ne mondjanak, értesítendő. [...]

Next

/
Thumbnails
Contents