A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A BATTHYÁNY-KORMÁNY KINEVEZÉSE, ELSŐ INTÉZKEDÉSEI ÉS AZOK VISSZHANGJA

VeML IV. lOT/b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 372/1848 (V. 9.) sz. irat: a pápai kerületi választmány becsatolt jegyzőkönyve. A IV ülésen tárgyalt 17. napirendi pont. A választmány kifejezi reményét a már beterjesztett törvények királyi elfogadására, és állhatatosságra buzdítja a nádort és a minisztereket. 1 Szentkirályszabadjai Rosos István (Szentkirályszabadja, Veszprém vm., 1810-Sáripuszta, Veszprém vm., 1888) neves köznemesi családból kiemelkedett politikus. 1831-től vármegyei tisztviselő, 1843-tól főjegyző, 1847 és 1849 közt első alispán. A forradalom alatti szerepvállalása mellett is inkább konzervatív beállítottságú politikus. 1860-186l-ben ismét alispán. • 88 • A Gyulai Kör indítványa a népképviselet, az országgyűlés feloszlatása és az önálló had- és pénzügyminisztérium megteremtésére Gyula, 1848, április. 1. 7. Az elnök előterjeszti miként a mai ülést rendldvűlileg megtartani, a „Gyulai Kör" által tegnap határozott, némely, a haza ügyét érdeklő s országgyűlés intézkedését igénylő indítványok tették szükségessé, amennyiben azokat a kör a bizottmány pártolásba ajánlja, s megbízott küldöttei által a dolgok mostani állásba még ma előterjeszteni kívánta. Minek folytában a kör-személyesen jelen levő megbízottjai közül Foltényi

1 Ignác amaz indítványokat következőkben adá elő: Tisztelt Bizottmány! A Gyulai Körben tegnap összegyűlt polgárok által közakarattal elfogadott némely indítványok a tisztelt középponti bizottmánynak, mint e megyében az uralkodó eszméket és érdekeket képviselő testületnek egy küldöttség által előadatni rendeltettek, nékünk jutott a szerencse Önök előtt kijelenthetni a nép óhajtásait, aggodalmait: Küldőink úgy vannak meggyőződve, miként e megye, az egész ország békéje, nyugodalma, a rend érdekében múlhatatlanul szükséges, hogy oly rendkívüli események közepedte, a minduntalan újabb változásokban felmerülhető történetek, nemcsak szorgos figyelemmel kísértessenek, de rögtöni intézkedések által vezéreltessenek és - tekintve ennél fogva országunk belviszonyait, tekintve azon igényeket, melyeket a jogoktól fosztott nép keblében régolta táplál, s melyek hála az égnek, immár oda fejlődtek, miképp kielégítések veszély nélkül tovább nem halasztható: törvény átal kívánják küldőink biztosíttatni a polgári szabadság legmagasztosabb eszméjét, a törvényhozásbai befolyást, - kívánnak és követelnek népképviseletet a lehető legszélesebb alapokon, mindenesetre az egyenlőség alapján, mert meg vannak győződve, miként szabadok csak így és másként nem lehetnek - népképviselet nélkül, nyíltan kimondják veszélyeztetve látják a közcsendet - népképviselet nélkül Magyarországra nézve nincs többé békés átalakulás, az elnyomott igazságot fegyver, erőszak fogja kivívni, küldőink a képviselet eszméjét a magyar népszabadság életkérdésének tekéntik, s ugyanazért határozott akarata az: hogy ezen századokon által tőlök megtagadott jog azonnali életbeléptetését sürgesse és eszközölje a tisztelt bizottmány, mint a népérdek és akarat képviselője, mindén tehetségében álló úton, módon a magyar felelős minisztérium úgy az országgyűlésen is, terjessze fel a nép e méltányos kívánatát azonnal, s mert e nemzet percei drágák, gyorspostán, sürgöny útján. Másik kívánata is van még küldőinknek, lejártnak tudják azon időt, melyben a kiváltságos osztály küldöttei egy ország, az alkotmány jótékonyságaiból kizárt, az önkormányzás jogától megfosztott nép sorsa, boldogsága felett határozhassanak, a magyar országgyűlés kiváltságos elemet képvisel csak, a nép, a nemzet bizodalmát nem bírhatja, - követelik a most működő országgyűlés rögtöni eloszlatását, s a bezárástól számi-