A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

nézve, nem fog késni e közönség is azonnal sérelmei előmutatásával, melyek őt közelebbről sújtották. E nyilatkozat és illetőleg felhívás félő, tehát K[un]sz[ent]miklós város közönsége bizodalmas egyetértés tekintetéből hivatalosan megkerestetni rendeltetik. BKMÖL V 244. d Kiskunhalas Város Tanácsának iratai; Köztárgyak jegyzőkönyvei 58/1848. Eredeti tanácsülési jegyzőkönyvi bejegyzés, tisztázat. (Kiemelés az eredetiben.) Kiskunhalas életében 1848. március 26-a jelentős dátum, mert az ezen a napon a Gózon Imre főbíró vezetésével tartott közgyűlésen már több száz polgár is részt vett. A közgyűlésen felolvasták Kunszentmiklós levelét, amelyben az a pesti 12 reformpont pártolására, nemzetőrség felállítására, sőt Szluha Imre jászkun főkapitány leváltására szólította fel a halasiakat. A leváltásra vonatkozó kérés esetében azonban a halasiak óvatosságot tanúsítottak, és a leváltás indokait kérték. Március 31-én újabb népgyűlést tartottak a városháza udvarán. A kül- s beltanács tagjain kívül az összegyűlt polgárság jelenlétében egy körlevelet olvastak fel, amelyben a nádori alkapitány a „jelen átalakulási korszak" rendjének és békéjének megtartására hívta fel a figyelmet. Továbbá felszólította a városi közönséget a pesti 12 pont megtárgyalására, a nemzetőrség felállítását megvitató közgyűlés összehívására, valamint küldöttségválasztásra. Az egybegyűltek id. Pap Sándor orvost és ifj. Szuper József jegyzőt jelölték városi képviselőnek, programként pedig azt szabták meg a számukra, hogy „... amit a város jóléte, s a polgárság szabadsága s csendes egyetértésben tartásra üdvösnek látnak, azt kívánni erélyesen munkálkodjanak." Április 2-án Baja város küldte el 9 pontba foglalt kívánatait pártolás céljából. Hamarosan azonban Jászberényből, a Jászkun Kerület központjából is 11 pontos követelés érkezett, amelyben sürgették a rendre ügyelő választmánynak és a nemzetőrségnek a megszervezését, a szóbeli bíróság működtetését, az országgyűlési követek visszahívását, a nyilvánosság érvényesítését stb. Szluha Imre nádori főkapitány személye a reformpártiak szemében azért volt annyira ellenszenves, mert az 1843-as országgyűlésen a konzervatívok vezetőjeként az önkormányzat szűkítéséhez, az anakronisztikussá vált kiváltságok fenntartásához mereven ragaszkodott. Ezért nemcsak a kiskunsági Kunszentmiklós, hanem a nagykunsági Kunhegyes is átiratban kérte a kiskun települések pártolását a főkapitány, mint országgyűlési követ visszahívásához. A halasiak a kiskun ellenzék által is követelt főkapitány lemondatását csak hibáinak törvényes bizonyítása után pártolták, a félegyháziak pedig Szluha főkapitánynak, mint országgyűlési követnek az elmozdítását nem támogatták. Az országgyűlés 1848. március 21-én elfogadta a Jászkun Kerületre vonatkozó XXV. törvénycikket, amely a kerület belszerkezetének az átalakításáról részletesen intézkedett, így a közgyűlésről és a közigazgatásról is. A fenti törvénycikk ismeretében hívták össze a kerületek közgyűlését Jászberénybe, 1848. április 4-ére. Szluha Imre főkapitány megérezve a személye iránti ellenszenvet, még a közgyűlést megelőzően, április 2án lemondott, melyet István nádor „érdemei elismerése mellett" április 4-én el is fogadott. • 60 • Izsák mezőváros választmányának jegyzőkönyve a márciusi eseményekről, a helyben szükséges teendőkről 1848. március 26.-április 3. Izsák m[ező]város lakosai áthatva e mostani esemény dús szellemétől, fellelkesülve bár, de meg nem feledkezve azon igazságról, hogy a rend és csend fenntartása mellett lehet csak a nyert szabadságot fenntartani e célból f[olyó] évi márc[ius] 26-kán össze összegyülekezvén több e város becsületes polgárai kijelentették azon közös óhajtást, hogy a nemzeti őrség felállíttassék és, hogy a kívánt siker célszerűen elérhessék szükségesnek találtatott egy választmány kiküldetése, mely választmány a jelen lévők közül azonnal ki is neveztetett, a következők: Elnök: SzilyAdám Választmányi tagok név szerint: Csemiczky Lajos, ifj. B. Szabó István, Király György, Balányi Mihály, Ballá László; Takaró Mihály, Csizmadi János, ör. Nagy János, ör. B. Szabó István, Csemiczky György, Bőszörményi Mihály, Geréby Pál, Nagy János választmányi jegyző.