A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

1848-dik évi márcfius] 27-kén a kinevezett választmány által elhatároztattak a legközelebbi őrsereg közgyűlései jóváhagyás végett elő terjesztendőket: a kővetkezők. 1 -ször A határozat életbeléptetésére, hogy végtérül kimondasson, szükséges elnök, s hat tag jelenlése. 2- szor A hozott határozatokat a legközelebbi őrgyűlésre e választmány bemutatni tartozik jóváhagyás végett; a polgárok magok válasszanak egy szószólót, ki ügyeiket, és véleményeiket a választmány eleibe terjessze fel, s akaratokat jelentse ki. 3- szor Minden őr polgárnak esmérte tő jele leénd, balkarján nemzeti szalagot, fövegén pedig nemzeti szín rózsát viselni. 4- szer Ezen ismertető jeleket tartozik a város elöljárósága a város pénztárából megvenni a polgári őrseregnek. Úgyszinte a polgári őrseregnek szükséges három zászló; ugyan csak a város pénztárából megszerzendő. 5- ször Kis szélű, kerek, fekete kalapot minden őr polgár a maga költségén megszerezheti, de mind egyformájút, melyek most jelenleg divatosak (úgynevezett forradalmi kalap). Az egyenruhára nézve jelenleg semmi sem határoztatott azon okért; nem lévén tisztába a választmány hogy kell-é vagy nem? Mely a végett közöltetik az őr polgárokkal hogy akaratokat jelentsék ki, 6. A fegyvere nézve Nyáry Pál m[egyei] alispán úr megkeresése határoztatott, hogy jótállás mellett visszaadásáig rendeljen és küldjön fegyvereket; további intézkedés végett alispán úr válasza elvára tik, az is tudtára adatik alispán úrnak a megkereső levélbe; hogy a polgárok csupán Pest v[ár]megyét, de leginkább Pest városát oltalmazhatják szűkség idejébe. Egyszersmind kéressék meg alispán úr a n[em]z[e]ti őrseregbe beállott polgárok kihágásaik ellen, a választmány által hozott büntető szabályok mását megküldeni. 7-szer Amikor az elnök szükségesnek látja választmányi vagy közgyűlést tartani felhatalmazta tik teljességgel annak tartására, ha pedig az akadályozva volna, Csemiczky Lajos polgártárs kineveztetett. Alelnöknek a közgyűlés tartása az őr polgároknak Dobszó által tudtára adatni határoztatott. 2-ik választmányi ülés április 2-a 1848. 1. Földváry Gábor m[egyei] főszolgabíró úr a polgárokkal közhírül tette; és világosan kimagyarázta, hogy nemes és nem nemes közt különbség van, és nem köteleztetik a katonaságra, csak önkéntes akaratjára besorozható. A választmány ezt el nem fogadta, s a pest megyei választmány később elébbi határozatát tette magáévá, hogy minden különbség nélkül akár nemes, akár nemtelen, egyenlő, s őr polgár lenni köteleztetik, az ingerült kedélyek ezek kimondása után lecsillapultak. 2-szor Ezek végezete után a választmány elnöke köszönetet mondott a polgárok magok békés viseletiért miszerint a szabadság hirdetését lelkesedett örömmel vették a de semmi kihágásokat és rendetlenségeket nem követtek el, reményét fejezvén ki, hogy ezentúl is által alakulását békével eszközlendik, mely szóra a feleskütt rend és béke fenttartó polgárok méltó fájdalmukat, egyszersmind aggodalmukat kijelentették ez iránt, hogy több évek olta a helybéli ref [ormátus] pap ellen tanúsított, és eddig is elégületlenséget okozott panaszaik a felsőbbség által nem orvosoltatik, jól lehet évek olta eltávolítása megígértetett; jelenleg pedig kapott új törvényeink kihirdetése alkalmával fősz(olga]bíró Földváry Gábor úr által jelenlévő papok[na]k meghagyatott, hogy az egyházakban isten dicsérünket tartsanak, ennek megtartására mielébb megkéretett a tanács által - de ő azzal eresztette el a tanácsi küldötteket, hogy majd megtartja, ha akarja, ezen nyilatkozat által az elébbi elégületlenség ingerültséggé fajult, félő, hogy most kitör, és a népet rendbe tartani nem lehet. A választmány tehát és a n[em]z[e]ti őrök tanácskozásba vévén a panaszt, az