A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

..tala a nemesség tulajdonává tőn azzal: hogy az eddigi törvényjavaslatokkal önmaga zúzta le a bilincseket, melyekkel, törvény előtti egyenlőség hiányában, a nép terhelve volt. A választmány tudja: miszerint a nemesség az áldozatokat miket az úrbéri és közteher viselési törvénycikkek következtében hozni fog, örömmel és teljes készséggel teendi a közjó oltárára, azon bizonyosságban hogy azokkal az egyenlőség kivívása, az érdekegység felállítva, s akképp a közmegelégedés és törvényes rend s belcsend biztosítva lesz. De tudja más részről azt is, hogy legszélesebb alapra állítandó képviseleti törvény nélkül sem a jogegyenlőség, sem a közérdek csak megközelítve sincs; így az áldozatok várt sikere sem következhetik be. A választmány egész a törvény előtti egyformaságot törvényben is kimondatni, s gyakorlatilag életbe léptetetni kívánná. Ezt parancsolja nem csak az idő körülményeinek komoly fejleménye, hanem parancsolja főleg azon nézet: mely szerint a közelebbi országgyűlésen megszorított választásoknak, csak retrográd intézkedések lehetvén eredménye, ez múlhatlanul előre is látható rossz következményeket idézend föl. A választmány az egyéneknek közdolgokba befolyhatását a legszentebb s azon jogának tekinti, mely fölött csak saját választottai rendelkezhetnek. S ezért óhajtaná hogy ezen országgyűlés - mely a fennforgó körülmények közt magát inkompetensnek oly méltányosan mondta ki - a képviseletről, csak ideiglenesen és pedig csupán a legközelebbi választásokra nézve intézkednék. Óhajtaná, hogy ezen országgyűlés a legközelebbi választást is fektetné a legszélesebb alapra, melyen akár nemes akár nem, akár polgár akár nem, ha bizonyos megállapítandó kort elért, s állandón benn lakó egyén választási joggal lenne felruházva; - ekként lévén elérhető az, hogy a választandók mint az összes nemest képviselői gyűlnének egybe jövőre elrendelni a nemzet legjelentékenyebb politikai jogát. S ezért a választmány elnöke által e kívánatát figyelmeztetésül oly kérdemmel rendelte gróf miniszterelnök úrral tudatni, hogy mennyiben ez kivihető nem volna, a képviselet a lehető legszélesebb alapokra - a nemzet őrségre nézve kiszabott kvalifikációknál azonban szorosabbra semmi esetre se - fektettessék. Eckstein Rudolf fősz[olga]biró jelentvén az összeütközést, mi Ó Buda m[ező] városban a keresztény és izraelita községek által kiállított őrsereg közt létezik Végeztetett A választmány tudomással bírván az iránt, miképp az izraeliták részéről kiállított őrsereg csupán rendes sorkatonaság kíséretében jár őrködési kötelességet teljesíteni; miután, a sorkatonasággal járás, a jelen körülmények közt elvileg sem hagyathatik helybe: elhatároztatott hogy az őrködést és a [rend?] felügyelést a városi tanács önmaga intézze el. Azon kérdés elintézése, miképp s mennyiben tartozzanak majd az izraeliták, a nemzetőrség kötelességeit viselni, az időre halasztatván, midőn az e részbeni összeírások bemutattatván, az érdemleges rendelkezés fog az egész megyére nézve megtétetni. PML IV. 101. Pest-Pilis-Solt vármegye Közbátorságra Ügyelő Választmányának iratai 1848:19-22. oldal. Eredeti tisztázat. Pest vármegye Közbátorságára Ügyelő Választmányát a megye 1848. március 21-én tartott évnegyedes közgyűlése hívta életre, a nemzetőrség felállítása a csend és béke megőrzésének biztosítására. A "vezérmegye" e testületének elnöke a márciusi forradalom egyik kiemelkedő személyisége, Nyáry Pál, Pest megye másodalispánja, alelnökei pedig Patay József és Klauzál Gábor - ugyancsak közismert reformerek - lettek. A testület előbb 47, majd 10 taggal kibővítve működött . A választás széles nyilvánosság előtt, a pesti polgárok és a városok, községek képviselői előtt zajlottak le. (Simon V Péter 1990. Pest megye népképviseleti átalakulása 1848-ban. In Fejezetek Pest megye történetéből. Szerk.: Egey Tibor. Pest megye múltjából 7. Budapest.) A közölt dokumentum a polgári átalakulás egyik legfontosabb kérdésében foglalt állást, még az áprilisi törtények kihirdetése előtt.