A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

• 58 • Részlet a hódmezővásárhelyi tanácsi jegyzőkönyvből Hódmezővásárhely 1848. március 26. Az 1848. március 26-án tartott népgyűlés jegyzőkönyve (1)848. márc. 26-án. A pesti márc. 15-ei események hallatára szinte forrásba jött H.M.Vásárhely városának lakossága, márc. 26. napjára a helybeli elöljáróság által a vásártéri Népgyűlésbe össze hívatván, ezen összehívásra mintegy 15000-re menő sokaság gyülekezett az említett helyen már eleve felállított emelvény körül össze. Ezen sokaság között a város elöljárósága melyet kilenc nemzeti Zászlók alatt a város bírája Kovács Mihály, Török Bálint - s más hét vezetettek megjelenvén és az említett emelvényen helyet foglalván, közülük Török Bálint a pesti történetet előadta, a pesti 12 pontot az egész sokaság többszörös éljenzése között felolvasta s a nép felfogásához alkalmazott magyarázattal kifejtette s nyilvánította miképpen ezeket nagy részben az Országgyűlés is mint a nemzet kívánságait Ő felsége elébe terjesztette, és hogy ezeknek a kívánságoknak teljesítését Ő felsége meg is ígérte, s részben már teljesítette is, amennyiben a felelős minisztérium elnökévé Gróf Batthány Lajost nevezte ki, egyszersmind teljes hiedelmét jelentvén ki az iránt miképpen H.M.Vásárhely városának lakossága a szabadságot nem csak óhajtja, hanem követeli is, s mint ilyen eme 12 pontot, mely nélkül biztos szabadságot képzelni sem tud, maga kívánatainak is ismeri, felhívá a jelen voltakat, hogy a szabadság jelét képező nemzeti rózsát feltűzvén a felütött lobogók alatt testvérileg egyesüljenek s vele együtt egy szívvel-lélekkel kiáltsák, éljen a szabadság, mely felhívásra a roppant számú nép egész lelkesedéssel harsogatta;éljen a szabadság. Ezután előadá miképpen szabadság rend nélkül fel nem állhat, hogy az ki a rendet polgártársa akár személyének akár vagyonának megháborításával megzavarná, az a szabadságot már csírájába fojtaná meg, melyet megbecsülni nem akar, ki pedig a szabadságot megbecsülni nem tudja, vagy nem akarja, az arra nem érdemes, felszólítá a jelenvoltakat, a rend fenntartására, polgártársai személyének és vagyonának s jogainak tisztelésére, kijelentve, hogy a nép szabadság elleneinek azon ürügye, mintha a nép a szabadságra még megérve nem volna, és melynél fogva azt eddig ellenezték, és akadályozták, éppen azáltal lesz megcáfolva. Végül pedig kimondá, miképpen ez alkalommal nem volna más hátra, mint az eddigiekért Istennek hálát adni, egyszersmind buzgón fohászkodni, hogy é szabad nemzetet virágoztassa minden időkön keresztül, tartsa meg annak királyát a legelső felelős magyar minisztert Gr. Batthyány Lajost, s a szabadság tántoríthatatlan bajnokait, köztök kiemelve Kossuth Lajost s Klauzál Gábort, mely neveket egyenként a nép szűnni nem akaró harsogó éljen követett, azután a helybeli zenekar kíséretében, s harangzúgások közt az egész sokaság először ugyan a Reformátusok Nagy Templomába, onnan pedig a katolikusokéba hálaadás végett mindenütt a nemzeti zászló alatt ment, mely zászlók közül a város kitűnőbb helyeire, jelesen az 5 toronyra menetközben egyegy ki tűzetett mint említett Török Bálint monda jeléül annak, hogy é város az említett 12 pontban kívántakat magáéinak ismeri, s az ezek tekintetében alkotandó törvényeket, s azoknak kihirdetőit béke és szabadság angyalaiként tárt karokkal fogadja kebelébe. A katolikus templomából a helybeli Református Gimnázium terére vonult a nép, hol azon iskola egyik jeles tanítója Vincze Sándor által a néphez igen talpraesett alkalomszerű beszéd tartatott. Innen a városháza udvarára térvén vissza, elhatároztatott a pesti Választmányt az itten történtekről tudósítani egyszersmind hazafias működését megköszönve az iránt is megkérni, hogy e 40000 tősgyökeres magyarlakta város elöljáróságával magát összeköttetésbe vévén, az ezután történendőkről időnként értesítse, s a nép újból a rend megtartására figyelmeztetett, s nyilváníttatott, hogy a miniszterelnöknek ezen nemes megyéhez is érkezett körlevele folytán a helybéli elöljáróság felelet terhe alatt köteles a rendet és csendet feltartani, annálfogva a netalán teendők iránt a