A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

sa végett minden helység előbbkelő lakosiból néhány, a közbátorságra ügyelő egyéneket fog kijelelni, és azokat a közcsendre leendő felvigyázás- s éber őrködésre hittel kötelezendi. Végül azzal fejezé be értesítését elnök főszolgabíró úr, hogy miképp legközelebbi hírből hallá, ezen intézkedés az utóbb a megyéhez érkezett miniszterelnöki rendelet szellemével teljes összhangzásban van. Mely előterjesztés folytában az állandó választmány azonnal egybeülvén, tagjainak számát a város terjedelme- s népességéhez képest szaporítani célszerűnek vélte. Mire nézve a nemzeti őrségi bizottmány tagjait is a megyeileg kinevezettekhez iktatván, eszerint t[ekin-tetes] Armbruszter fános táblabíró, Gombás Mózes és Eőri Szabó Antal szolgabíró, Kamondy Károly, Vecsey Ignác esküdt, Ziska József urodalmi ügyviselő, Hoffelder József főorvos, Tarczy Lajos tanár, Barcza József nyug[almazott] kapitány, Materényi József és Pál András ügyvéd, Süttő Ignác nemestanács, Bischiczky Miksa és Arkauer József városi tanács, mégis Vélsz Káról hatvanos urakat választmányi tagokká, továbbá elnökké t[ekintetes] Bezerédy Mihály táblabíró urat, szavazattal bíró jegyzővé pedig Martonfalvay Elek megyei adóvevőt közértelemmel elválasztotta.

3 Megalakulván eképp az állandó választmány, minthogy annak tagjai részint hivatalos, részint magános elfoglaltatásaik miatt a választmányi ülésekben mindenkor részt nem vehetnének, ez okból határoztatott, hogy az elnök akadályozása esetében a választmányi tagok előleges értesítés után a jegyzőkönyvileg megállapított sor szerint fogják az elnökséget naponként egymást felváltva viselni, továbbá, hogy érvényes határozat hozatalára az elnök és jegyző beleértésével 9 tag jelenléte kívántatik. Végül a választmány felelőssége tekintetéből a jelenlevő minden tagok neveinek, valamint a különszavazatoknak is jegyzőkönyvbe iktatása rendeltetett. VeML IV 101/b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 372/1848 (V 9.) sz. irat: a pápai kerületi választmány becsatolt jegyzőkönyve. Az I. ülésen tárgyalt 1. napirendi pont. A várható rendkívüli intézkedések hatékonysága érdekében Veszprém vármegyének, e lényegében két központú megyének a területén külön választmány alakult Pápán. (Ezenkívül még falujáró választmányokat is létrehoztak.) Tanulságos, ahogyan a megye által kinevezett kerületi választmányi tagok sora helyi kezdeményezésre kiegészül. Figyelemre méltó az előirányzott feladatok meghatározása.

4 1

A pápai Megyeházról van szó. Ma a városi bíróság épülete (Fő utca 17.). 2 Rosos István. 3 Értsd: megválasztotta. 4 A tárgyra lásd még: Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak 1848/49-ben. - Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Szerk.: Kredics László. Veszprém, 1984. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai, 3.) Főleg: 354. és 506. • 57 • Pest-Pilis-Solt vármegye Körbátorságra Ügyelő Választmányának jegyzőkönyve a jogegyenlőségről és a zsidók nemzetőrségbe lépéséről Pest, 1848. március 26. A megyei bátorsági választmány jegyzőkönyve 1848 március 26-ról. A választmány mely Pest megye közössége által a törvényes rendre ügyeléssel bízatott meg, értesülvén mi szerint alkotás alatt levő képviseleti törvényben a nemesek választási joga minden különbség nélkül személyenként meghagyatni, - a nem nemeseké azonban meghatározott kvalifikációktól szándékoztatik feltételeztetni: felhívva érzi magát kijelenteni: miképp ilyetén intézkedés által ismét oly tényt látna felállítatva, mely a békés úton mozgalmakkal kivívott egyenlőség lerontásával, az eddig fennállt kasztok egyikét erősítené, s mely megsemmítené a dicsőséget, mit az országgyűlés s ál-