A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI
el 14 , Záborszky Alajos 15 , báró Majthényi József 16 , István 17 és Lajos 18 , Mihálovich Imre, Károly és Lajos 19 , báró Bézsán János 20 , Perczell Móricz 21 és Miklós 22 , Szemere Bertalan 23 , Sztancsics Mihály 24 , Madarász József 25 , Petőfy Sándor 26 , Nagy Ferencz 27 császári királyi őrnagy urak e város díszpolgárainak kineveztessenek. Mindezeknek a díszpolgári levelek kiadatni rendeltettek. BaML, Pécs város közgyűlési jegyzőkönyve 1441/1848. Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat Baranya vármegye a reformkorban nem számított ellenzéki megyének. Pécs város közgyűlésének az új díszpolgárokról szóló határozata viszont arról tanúskodik, hogy mégis pontosan ismerték és tudták, hogy helyben és országszerte kik a haladó, ellenzéki politikusok. A díszpolgári névsor önmagáért beszél. 1 Numero, szám 2 Helyesen Batthyány Lajos gróf (Pozsony, 1806. febr. 14. - Pest, 1849. okt. 6.), a reformországgyűléseken a főrendi ellenzék vezetője, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke, akit 1849. október 6-án Pesten kivégeztek. 3 Deák Ferenc (Söjtör, 1803. okt. 17.-Budapest, 1876. jan. 29.), jogtudós, államférfi. 1833-tól Zala megye ellenzéki országgyűlési követe. 1848-ban igazságügy-miniszter. Az 1867-es kiegyezés létrehozója. 4 Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19.-Torinó, 1894. márc. 20.), államférfi. A reformellenzék legtekintélyesebb vezetője, 1848-ban pénzügyminiszter, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, majd Magyaroroszág kormányzó elnöke. A bukás után az emigráció vezéralakja. 5 Helyesen Szentkirályi Móric (1809. márc. 2,-Budapest, 1882. jan. 7.), politikus. Pestvármegye alipánja, az 1843-44. és 1847. évi országgyűlésen az ellenzék egyik vezetője, de a szabadságharcban nem vett részt. 1867-1868-ban Pest város főpolgármestere . 6 Helyesen Teleki László gróf (Pest, 1811. febr. 11.-Pest, 1861. máj. 5.), reformpolitikus, drámaíró. A reformországgyűléseken a főrendi ellenzék egyik vezetője, az Ellenzéki Kör elnöke. 1848-1849-ben párizsi követ. 1852-ben távollétében halálra ítélték. 1861-ben a Határozati Pártvezére. 7 Helyesen Széchenyi István gróf (Bécs, 1791. szept. 21.-Döbling, 1860. ápr. 8.), reformpolitikus, 1848ban közmunka- és közlekedésügyi miniszter. 8 Helyesen Eötvös József báró (Buda, 1813. szept. 13.-Pest, 1871. febr. 2.), író, költő, centralista reformpolitikus. 1848-ban és 1867-től vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1856-tól a MTA alelnöke, 1866-tól elnöke. 9 Helyesen Wesselényi Miklós báró (Zsibó, 1796-Pest, 1850. ápr. 21.), politikai író, a reformországgyűléseken az erdélyi ellenzék vezére. 1835-től folyó hűtlenségi perben 1839-ben 3 évi börtönnel sújtották. 1844-ben megvakult. 1847-48-ban Közép-Szolnok megye országgyűlési követe, majd főispánja. A szabadságharcban betegsége miatt nem vett részt. 10 Pulszky Ferenc (Eperjes, 1814. szept. 17.-Budapest, 1897. szept. 9.), reformpolitikus, író, régész. 1839től Sáros vármegye liberális követe. 1848-ban pénzügyi, később külügyi államtitkár, majd az Országos Honvédelmi Bizottmányban a közlekedési tárca vezetője. 1849-ben londoni követ. 1867-ben Deák párti képviselő. 1869-1894 között a Nemzeti Múzeum igazgatója. 11 Vörösmarty Mihály (Kápolnásnyék, 1800. dec. l.-Pest, 1855. nov. 19.), költő. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1848-ban a bácsalmási kerület országgyűlési képviselője, a trónfosztás után a kegyelmi szék közbírája. 12 Helyesen Pázmándy Dénes, ifj. (Kömlőd, 1816. ápr. 7.-Baracska, 1856. jan. 24.), reformpolitikus, az 1843-44-i és 1847-48-i országgyűlésen az ellenzék egyik vezetője. 1848-ban a frankfurti német parlamentben a magyar kormány képviselője, az első népképviselő-testületi országgyűlés alsóházának az elnöke. 13 Madarász László (Gulács, 1811-Goodhopen, 1909. nov. 6.), a reformkorban a Fejér megyei ellenzék egyik vezére. 1848-ban a csákvári kerület radikális képviselője. Az Országos Honvédelmi Bizottmány rendőri és postaügyi osztályának vezetője. A bukás után Amerikába emigrált. 14 Bónis Sámuel (Nagyfalu, 1810. szept. 30,-Budapest, 1879. nov. 22,), reformpolitikus, jogász. A reformországgyűléseken 1839-40-től Szabolcs vármegye ellenzéki követe, 1848-ban a tiszalöki kerület képviselője és igazságügy-minisztériumi osztályfőnök. 1849-ben igazságügy-minisztériumi államtitkár, Görgey táborában kormánybiztos. A bukás után 10 évi várfogságra ítélték, 1856-ban amnesztiával szabadult. 1861-ben határozati párti, 1865-ben balközép párti országgyűlési képviselő. 1869-től kúriai bíró. 15 Záborszky Alajos (1808-1862), ügyvéd, publicista. Az 1840-es években a Pesti Hírlap munkatársa. 1848-ban a szigetvári kerület országgyűlési képviselője, a trónfosztás után a kormányzói hivatal álladalmi tanácsosa. A bukás után elítélték. 1861-ben újra országgyűlési képviselő. 16 Majthényi József báró (Apáti, 1814. nov. 16.-Pécs, 1888. máj. 25.) liberális politikus. 1845-ben a Magyar Országos Védegylet pécsi osztályának elnöke, a Baranya megyei Gazdasági Fiókegyesület alelnöke. 1848. március 19-én Baranya vármegye országgyűlési követe, májustól első alispánja. 1849 májusától
