A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

kormánybiztosként kísérletet tett megyéje felszabadítására. A bukás után Amerikába emigrált. 1851-ben távollétében kötél általi halálra ítélték. 1861-ben távollétében megválasztott országgyűlési képviselő. 17 Majthényi István báró (Lelle, 1788.-1868), őrnagyi címmel nyugalmazott cs. kir. huszárszázados. 1848ban nemzetőr alezredes, honvéd ezredes, majd tábornok. Komárom várparancsnoka. 1849. januárjában lemondott, de a császári hadbíróság mégis megfosztotta rangjától és nyugdíjától. 18 Majthényi Lajos báró, nyugalmazott cs. kir. kapitány, Baranya megyei nemes. 19 Mihálovich Baranya megyei középbirtokos család, amelynek Baksa, Görcsöny és Téseny községekben feküdtek a birtokai. Mihálovich Imre, Károly és Lajos táblabírák, Mihálovich József volt első alispán fiai. 20 Helyesen Bésán János báró, liberális politikus. Baranya vármegye 1847. októberi követválasztó közgyűlésén az ellenzék követjelöltje és az 1848. január 18-i tisztújításon pedig alispánjelöltje. 21 Helyesen Perczel Mór (Bonyhád, 1811. nov. 11.-Bonyhád, 1899. máj.23.), reformpolitikus, 1843-tól Tolna vármegye liberális követe a rendi országgyűléseken. 1848-ban Buda város képviselője, a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője, később honvédtábornok. A bukás után emigrált. 22 Helyesen Perczel Miklós (Bonyhád, 1812. dec. 15.-Baja, 1904. márc. 14.), reformpolitikus. 1832-től Baranya vármegye aljegyzője, majd szolgabírája. 1848-ban a kölesdi kerület képviselője, nemzetőrőrnagy. 1849-ben honvédezredes. A bukás után emigrált. 1868-1887 között Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánja, 1887-1892 között országgyűlési képviselő. írod. Dobos Gyula: „Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról. In: Baranyai Történetírás 1992/1995. Szerk. Szita László. Pécs, 1995. 85-116. 23 Szemere Bertalan (Vatta, 1812. aug. 27.-Pest, 1869. jan. 18.), reformpolitikus, író. A Borsod vármegyei liberális ellenzék egyik vezetője, 1843-tól országgyűlési követ, majd alispán. 1848-ban belügyminiszter, ősztől 1849 tavaszáig felvidéki kormánybiztos, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a függetlenségi nyilatkozat után miniszterelnök és belügyminiszter. A bukás után emigrált, 1865-ben elborult elmével tért haza. 24 Helyesen Táncsics (Stancsics) Mihály (Ácsteszér, 1799. ápr. 21.-Budapest, 1884.), író, radikális politikus. 1847-ben sajtóvétségért bebörtönözték, 1848. március 15-én szabadították ki. 1848-ban a siklósi kerület országgyűlési képviselője, a Munkások Lapja szerkesztője. 25 Madarász József (Nemeskisfalud, 1814. aug. 27.-Kispest, 1915. jan. 31.), reformpolitikus. 1848-ban a sárkeresztúri kerület radikális képviselője. A bukás után Komáromban, majd Olmützben raboskodott, 1856-ban szabadult. 1861 -ben, majd 1865-től haláláig negyvennyolcas illetve függetlenségi párti képviselő. 26 Helyesen Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1.-Segesvár, 1849. júl. 31.), költő, a márciusi ifjak egyik vezére. 27 Nagy Ferenc nyugalmazott császári királyi őrnagy, pécsi lakos. 1848-ban nemzetőrőrnagy. • 44 • Madarász László

1 követi jelentése Somogy vármegyének Pest, 1848. március 19. Tekintetes Karok és Rendek! Olly hirtelen rohannak az események, hogy ámbár - mint az Ország Gyűlés által az ország központján, Buda-Pesten lehető nyugtalanság kibékítésére kinevezett választmány egyik tagja - Posonyban maradt követ társommal nem is értekezhettem, mégis ez alkalmat s kevés időt is használni kötelességemnek tartván, legyenek a Tekintetes Karok és Rendek ezen időközi tudósításomat is az egymásra halmozódó események kimenthető ki folyásául, s egyedül az Országot meglepett aggodalom és bizonytalanság megszüntetésére célzó igyekezetemnek tekinteni. Folyó hó 16-án átadván az országos küldöttség országgyűlési teendőink felírását Bécsben a felséges Királynak, Ő felsége 17-én ön kezével írt oklevélben az Ország Nádorát, mint a Királyi távollétben Királyi helytartót teljesen felhatalmazta Magyar Országot a hozzá csatolt részekkel együtt - mint önálló országot, a birodalmi kapocs épségben tartása mellett felelős hazai minisztérium által a törvények értelmében kormányozni. Melynek folytán a fenséges Nádor Királyi helytartó rögtön kinevezte felelős Miniszterelnökké Gróf Batthyány Lajost, s megbízta a törvény által meghatározandó számú és körű Minisztérium alakításával, melly szerencsés sikerrel az Országos Küldöttség aznap visszatért Posonyba.