A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI
visszaélések gátlása tekintetéből a városi tanács magát bírósággá alakítván, azok felett a fennálló törvények szerint bíráskodik. Az állandó bírák kinevezését azonban a közgyűlés a Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanács jogai közé sorolván, evégett egy alázatos felírásban ajánlja Karap Sándor urat a helybeli királyi első bíróság új váltótörvényszék közbíráját, továbbá Nagy Sándor és Nánássy Gábor tanácsnokokat, Sárváry Ferencz, Csapó János és Komlóssy Imre esküiteket, végre Farkas Károly hites ügyvéd közpolgárt és Lugosi József helybeli főiskolai közoktatót. 2 Az őrsereg felállítását illetőleg elhatároztatik, hogy minden polgár rangkülönbség nélkül, aki 18-tól 40 éves az őrseregbe tüstént beállani tartozik, és az őrseregbe való beállástól a többi közlakosok sem záratnak ki. Mely őrseregnek tüsténti felállítása végett Bayler István polgármesteri helyettes, Kovács Lajos népszónok 3 , Csapó János és Kaffka Károly esküttek, Farkas Károly, Kovács Ferencz és Csóka Sámuel polgárok, oly szoros meghagyás mellett küldettetnek ki, hogy a városbeli közcsendet a rögtön felállítandó őrsereg által ezentúl feltartani az ő szoros kötelességük leend. Végezetre ezennel elhatároztatván, hogy a városi tanács termei ezentúl mindenkor nyitva legyenek, és abba minden, mint hallgató megjelenhessen, annál fogva az országgyűlési követek odautasíttatnak, hogy ezentúl tudósításaikat nemcsak a tanácshoz, s hites közönséghez, hanem az egész város lakosaihoz címezve küldjék. A többi pontokra nézve az országgyűlési követeknek meghagyatik, hogy azokat még ezen országgyűlésen kivívni igyekezzenek, és e város közönsége részéről 13-ik pontban azon kívánatot terjesszék elő, hogy törvényben mondassék ki, miszerint ő felsége dicsőségesen országié koronás fejedelmünk a nemzet régi óhajtásához képest minden évnek fele részét Budán töltse. Mire nézve e mai közgyűlés menetele, s ennek eredményei a Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanácshoz részint tudomás, részint a szabad sajtó bíráinak mielőbbi kinevezése végett feljelentetni és kinyomatandó röpirat formában a hazabeli minden törvényhatóságokkal tudattatni, az országgyűlési követeknek pedig sebes postán küldendő levélben utasításul adatni rendeltetik, hogy e határozat és történtek felől az ország rendéit azon világos kijelentéssel értesítsék, miszerint e városi elöljáróság és ennek egész közönsége az egész nemzetnek bizodalmát osztatlanul bíró jelen országgyűlésnek mindenekben segélyére lenni, és azt az országgyűlési teendőkben mindenkép gyámolítani legkedvesebb hazafiúi kötelességének ismeri. 2. Ezen legkissebb csend zavar nélkül és az elöljárósággal történt higgadt tanácskozás útján véghez ment reform - diadalmak megünnepléséül a városház elejére állandóul ott maradandó nemzeti színű zászló tűzetett ki, s ma estvére a város kivilágosítása elhatároztatott, s annak foganatosítása az őrsereg felállítására kinevezett küldöttségre bízatott. Kossuth Lajos 4 Pest megyének érdemes követe pedig, mint a békés reformok vezetésében mások feletti kitűnő hazafi, közakarattal és szűnni nem akaró örömrivalgások között polgárrá választatott. 3. Indítványoztatván, hogy azon előbbi határozat, miszerint a követi tudósítások mihelyt megérkeznek, a legelső törvénykezési napon tárgyaltassanak most újíttassék meg; és különösen a sebes postán érkezendő követi tudósítások tárgyalása végett másnap mindjárt közgyűlés hirdettessék. Ez indítvány közakarattal elfogadtatott, és pontosan leendő megtartás végett jegyzőkönyvbe iktattatik.
