A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

4. Ezen közgyűlési egész jegyzőkönyv az előterjesztő jegyző által a gyűlésteremben elkészíttetvén tüstént meghitelesíttetett és előbb a teremben, utóbb pedig ennek ablakából a piaczon öszvesereglett számos lakosság előtt kihirdettetett. Ezzel déli 12 órakor a nép egész csendességgel és megelégedéssel szétoszlott. HBML IV. A. 101 l/a. 118. 581/1848. Debrecen Város Tanácsának iratai. Tanácsülési és közgyűlési jegyzőkönyvek. Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. Debrecen város közönségének nagy tömege várta érdeklődéssel a 48-as pesti eseményekről szóló híreket. A közgyűlésen résztvevők és a városháza előtt várakozók teljes egyetértéssel fogadták a követi tudósítást, a pesti röpiratban foglaltakat és a városi közgyűlés kapcsolódó határozatait. 1 Debrecen első nyomdáját 1561 elején Huszár Gál prédikátor alapította. 1844. június 10. és 1853. január 29. között Tóth Endre vezette a város nyomdáját, aki korábban a szakmát is itt tanulta, majd a pápai református főiskola sokszorosítójának az élére került. 1849 januárjától, amikor a kormány és az országgyűlés Debrecenben székelt, e nyomdában készültek a jegyzőkönyvek, a fővárosi hírlapok, a katonai szabályzatok, a különböző felhívások és tudósítások. Itt nyomtatták 1849-ben a Függetlenségi Nyilatkozatot. Benda Kálmán - Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda. Bp., 1961. 7., 130., 135. 2 A tanács március 20-án kapta meg a helytartótanács 16-án kelt rendeletét a cenzúra megszüntetéséről. A tanács aznap felterjesztette a sajtóvétségben ítélkező tizenhat tagú bizottság névsorát. Uo. 134. 3 A népszószóló a XVII. század végétől kezdve a nagytanács elnöke, a szenátusban tanácskozási joggal rendelkező tisztségviselő. (Komoróczy György: Városigazgatás Debrecenben 1849-ig. Debrecen, 1969. 2627.) • 41 • Debrecen város felhívása a 12 pont elfogadásáról és a helyben összeállított követelésekről Debrecen, 1848. március 19. Debrecen város és választott közönsége szerencsés hivatalosan értesíteni a magyar nemzetet, hogy midőn az országgyűlési követeitől folyó 1848-ik évi március 17-én sebespostával érkezett, s a bécsi és országgyűlési közbenjött eseményeket magában foglaló tudósítás felett tanácskozandó, mai napon március 19-én d.e. 10 órakor a tanácskozási nagyobb teremben nyilvános rendkívüli közgyűlést kívánt volna tartani: akkoron a város minden rendű lakosai a gyűlés kitűzött ideje előtt, már egy pár órával előbb a városház udvarán és piacán ezrenként összeseregelvén és a Nemzeti Újság című lappal szétküldött pesti 12 pontnak felett értekezvén, a közgyűlés megnyitásakor a tanácsterembe annak tökéletes megteltéig begyűltek, és a kint maradtak nevében is kinyilatkoztatták, hogy ők bizodalommal vannak elöljáróikhoz és ezentúl a nyilvánosan tartandó bármily gyűlésekben befolyási jogot nem igényelnek, hanem csak mint hallgatók fognak azokban megjelenni; de most e mai napi tanácskozásokba befolyni, s a pesti 12 pontokat tárgyaltatni komoly elhatározott akaratuk. Azért is elébb ugyan a felhívott követi tudósítás, azután pedig a pesti 12 pontok felolvastattak, melyek a következők: 1. Sajtószabadság a cenzúra eltörlésével 2. Felelős minisztérium Budapesten 3. Évenkénti országgyűlés Pesten 4. Törvényelőtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben 5. Nemzeti őrsereg 6. Közös teherviselés 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján 9. Nemzeti bank