A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai status foglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió Erdéllyel. Következtek a közgyűlés határozatai, miszerint Pest város iménti közkívánatait egy választmány haladéktalanul személyesen terjessze elő az ország rendéinek. Őfelsége pedig hódolva szeretett koronás királyunkat kérje meg, hogy ezen országgyűlést minél előbb Pestre tegye át. A közgyűlés alól írt választmányt bízza meg, hogy a rend feltartásául célszerűen intézkedve határozatait foganatosítsa. Melynek teljesítéséül alól írt választmány kiküldetéséhez képest: a) Tüstént átméne Budára a Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanácshoz, s ugyanott azon kormányszéki határozatot nyerte, mely szerint a cenzúra nyomban megszüntetett, a sajtó annyi százados bilincsei alól felszabadult, s addig is, míg sajtótörvények hozattandnak, a sajtókihágások felett a nemzet bizodalmát bíró, s fennálló törvények szerint bíráskodni. íme e lapok is tanúsítják a határozat foganatát. b) Kieszközöltetett, hogy a sorkatonaság nem fog a rend fenntartásában elegyedni, melynek biztosításául alól írt választmány intézkedett, hogy a pesti polgári őrsereg eddigi száma jelenleg 1.500-ra szaporíttassék, s mint nemzeti őrsereg nemzeti színekkel ékesíttessék. c) Kieszközlötte, hogy a Táncsics Mihály hazánkfia, ki azért, mert szabadon írt, mint status fogoly Budán le vala tartóztatva bírói ítéletig nyomban szabadon bocsáttatott, s a nép kíséretében családjának adatott vissza. Ily békés és törvényes úton, minden vérontás és csendzavar nélkül kivívott nagyszerű reform-diadal, megünnepléséül holnap Buda-Pest ki lészen világítva, s innen túl Pest város, mint a haza szíve törvényházának tornyán nemzeti színű zászló lobog. Buda-Pest a törvény és béke korlátait nem sérté meg, s miután a rend fenntartása hazafiúi érzelmű lakosainak a kezébe tétetett, reményli, hogy az egész haza ebben is követni fogja példáját. Költ Pesten 1848-ik évi március 15-én. Rottenbiller Leopold s. k. választmányi elnök, Klauzál Gábor s. k., Nyári Pál s. k., Egresy Sámuel s. k., Irinyi József s. k., Staffenberger István s. k., Molnár György s. k., Irinyi Dániel s. k., Vasvári Pál s. k., Petőfi Sándor s. k., Tóth Gáspár s. k., Gyúrkovics Máté s. k., Kacskovics Lajos s. k. Végzés A felolvasott követi tudósításnak a Bécs városi eseményekről szóló része első tekintettel kebelrázólag hat ugyan e városi tanács és választott közönségnek minden tagjaira, s az e gyűlésben nagyszámmal megjelent közlakosokra, mert a magyar nemzetnek koronás feje becsben van

; de másrészről az öszves magyar nemzetnek biztos megnyugtatásául szolgál a csendes, tiszta jellemű és mívelt német nemzetnek azon dicső tette, hogy most legnagyobb napjaiban, midőn magának szabad sajtót és alkotmányt, s ezekben új életformát és életet vívott ki, ugyanakkor el nem felejtette, sőt még tartotta a magyar nemzetnek eme jelszavát: hogy a királynak személye szent és sérthetetlen. Továbbá a kerületi ülésben Pest vármegyének érdemes követe Kossuth Lajos által tett mindhárom indítványokat, úgyszinte a Pest szabad királyi város által elfogadott 12 pontokat e városi elöljáróság és jelenlevő lakosság tökéletesen magáévá tevé, örömest és kész szívvel megegyezik abban, hogy a törvényhozás a dolgok menetelének gyeplőjét kezéből kivétetni ne engedje; a pesti 12 pontoknak tettleges elfogadtatása jeléül pedig e városi tanács és választott hites közönség a városnak saját könyvnyomdáját

1 ez órától fogva a Pest városi sajtók példájára ideiglenesen, tudniillik, a legközelebb hozandó országos törvényrendeletéig, cenzúrától mentnek és szabadnak nyilatkoztatja és a netalán