A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

behatva, erővel vívta ki a szabad sajtót és alkotmányt; herceg Metternich statusminiszter lemondott és Bécsből is eltávozott; a fegyvertár a felség rendeletére kinyittatott, a polgárok kezébe fegyver adatott, hogy a rendet feltartsák. Amint ezek megtörténtek rend lett és béke. A mai kerületi ülésben Pest vármegye követe Kossuth ezeket megemlítvén három indítványt tett: 1- ör A küldöttség által felkérni a főherceg nádort, hogy az alsótábla által az országgyűlés teendői iránt már régen átküldött felírási javaslatot minél elébb tartandó országos ülésben tárgyaltassa. A küldöttség azonnal által ment a nádorhoz. Most 3 órára, mind a felsőtábla, mind az alsó öszveül, hogy a megpecsételés is megtörténvén azonnal felmehessen a felirat. 2- or Hogy a sajtószabadság törvényes formák mellett azonnal életbe léptettessék, az e tárgybani küldöttség minél elébb terjesszen elő törvényjavaslatot. Ez is elfogadtatott, a választmánynak 24 órai idő adatott. 3- or Mindent elkövetni, hogy a törvényhozás a dolgok menetelének gyeplőjét kezéből ki engedje vétetni. Erre nézve egy három tagból álló küldöttséget azonnal megbízni, mely hova hamarébb tervet készítsen a honvédelem és képviselet tárgyában, egyszersmind felszólítja a Posonban létező magyar pezsgő erőt, hogy elösmervén az országgyűlés buzgalmát, ne tegyen olyanokat, melyek által a dolgok vezetésének gyeplője az országgyűlés kezeiből kiragadtatnék. Ez is helyeselve elfogadtatott, kiküldettek evégre Szentkirályi, Kossuth, Pázmándy, a Posony és Szeged városi követekkel együtt, holnapra, ha lehet munkálatokat beadandók. Az ezen indítványok feletti tanácskozás közben érkezett a hír, miszerint az estve 10 órakor a főkancellár gróf Apponyi is lemondott, ami különösen a számos hallgatóságban szűnni nem akaró örömzajt idézett elő. Ezek szerént a városi ügy mikori és mikénti befejezése bizonytalan csak, körülményektől függ. Részletesebb előadásunkat rövid időn a rendes úton közleni fogjuk, valamint a mindjárt bekövetkező országos ülés eredményét is. Különös tisztelettel maradván. 2-or A pesti röpirat. Pest város közönsége nevében aláírattak szerencsések hivatalosan értesíteni a magyar nemzetet, hogy ami más országokban polgárvérbe került, a reformot Budapesten 24 óra alatt békés és törvényes úton kivívta a törvény és egyetértés. A városi tanács ugyanis a választó polgársággal értesülvén arról, miképp a város polgárai és lakosai vele együtt akarnak értekezni az idők komoly fejleményei felett, a tanácskozási termek századokon ált zárva volt ajtajait 1848-ik évi március 15-én délután 3 órakor a népnek megnyitá, s miután megértette annak törvényes kívánatait, azokat mint nagyobbrészt már eddigelő és kebelében ápolt hazafiúik óhajtásukat, egy szívvel egy akarattal elfogadta, magáévá tevé, sőt azon 12 pontot, melyeket nagyrészben a nemzet 1790-ik év óta törvényhozás útján és annyiszor sürgetett, ezen közgyűlésben az országgyűléshez intézendő kérelmezésként aláírta. A nemzet óhajtásainak említett pontjai következők: 1-ör Sajtószabadság a cenzúra eltörlésével. 2. Felelős minisztérium Budapesten. .3. Évenként országgyűlés Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék képviselet, egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bank.