A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI
átalakulásunk processusát 4 akadályoztathatnák, sőt tán még veszélyeztetnék is. Végre ezen határozatuk szellemében az adózó néphez egy felhívó nyilatkozatot is intéznek a megye Rendéi, melyet tüstént kinyomatni, részint a küldöcségek, részint az illető tisztviselők által a nép közt kiosztatni rendelték. BaML Baranya vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 4/1848. Eredeti jegyzőkönyvi fogalmazvány. 1848. március 19-én Baranya vármegye nemessége a bécsi és pesti forradalom, a pozsonyi országgyűlés közjogi forradalma biztos tudatában és hatására hozott intézkedéseket. A megye konzervatív nemessége élükön Majláth György főispánnal és Scitovszky Márton első alispánnal - visszavonult a politikai élettől. Hasonlóan tartózkodó magatartást tanúsított Scitovszky János pécsi püspök és az egyháziak többsége. A megye politikai vezetését így a kisszámú liberális nemesség vette át, akik kétfrontos küzdelemre kényszerültek. Egyrészt felléptek a változásokat ellenző konzervatívokkal szemben és visszahívták a megye konzervatív országgyűlési követeit: Scitovszky Mártont és Somssich Pált, helyettük pedig a liberális Majthényi József bárót és Perczel Miklóst küldték ki. Figyelmeztették a földesurakat, hogy ne lépjenek fel követelésekkel a jobbágyokkal szemben. Másrészt a parasztság illetve a néptömegek megnyerése érdekében plakátokon hirdették a várható új vívmányokat, elsősorban az úrbéri viszonyok (kilenced, tized, robot stb.) állami kárpótlással történő megszüntetését. Megnyugtatásukra járásonként felvilágosító küldöttségeket menesztettek. 1 bürokrácia, kormányzat 2 A tisztázati jegyzőkönyvben helyesen szerepel: jobbágyok. 3 állam 4 processszus, folyamat • 40 • Debrecen város közgyűlési határozatai a bécsi és a pesti forradalom utáni teendőkről Debrecen, 1848. március 19. Az Elnök Főbíró ezen rendkívüli közgyűlést azzal nyitván meg, hogy ezt azon okból tartotta szükségesnek összvehívni, hogy e városnak országgyűlési követeitől folyó 1848-ik évi március 17-én sebes postával érkezett, s a bécsi és jelen országgyűlés közben jött eseményeket magában foglaló tudósítása tárgyaltassék, és ahhoz képest e nemes város békessége és csendessége irányában a szükséges intézkedések törvényhatóságilag megtétessenek: akkoron a városnak mindenrendű lakosai a gyűlés kitűzött ideje előtt már egy pár órával előbb a városház udvarán és piacán ezerenként öszveseregelvén, a Nemzeti Újság című lappal hét küldöttpontok felett értekezvén. A közgyűlés megnyitásakor a tanácsterembe annak tökéletes megteltéig begyűlnek, és a kint maradtak nevében is kinyilatkoztatták, hogy ők bizodalommal vágynak elöljáróikhoz, és ezentúl a nyilvánosan tartandó bármely gyűlésekben befolyás jogot nem igényelnek, hanem csak mint hallgatók fognak azonban megjelenni, de most e mai tanácskozásokba befolyni, s a pesti 12 pontokat tárgyaltatni komoly, s elhatározott akaratuk. Azért is elébb ugyan a felhívott követi tudósítás, azután pedig a pesti 12 pontok szóról-szóra felolvastattak, amint következnek: 1-ör a felhívott követi tudósítás. Tekintetes Nemes Tanács, nemes választott hites közönség. Az események rendkívül volta, melyeknek mielőbbi tudósítását a polgártársaink iránti viszonyunknál fogva szükségesnek és kötelességünknek tartottuk, mentse ki e 2-ik rendkívüli útoni közlésünket, az idő rövidsége ennek csupán az egyszerű adatokra vonatkozó minden részletes körülmények nélküli előadását. Tegnap, azaz március 13-án, Bécsben polgári vér folyt, egyik népszerű főherceg /: Albrecht bécsi főparancsnok :/ méltatlansággal illettetett; a nép a királyi palotába
