A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

Ó fogalmazta azt aló pontból álló petíciót, amelyet Szombathely város még a 12 pont hírének megérkezése előtt fogadott el, elsőként reagálva az alsótábla március 14-én elfogadott nyilatkozatára. (L. 30. sz. dokumentum.) Szülővárosa 1848. május 25-én újra főjegyzőjévé és főlevéltárnokává választotta, tagja volt a megyei képviseleti választmánynak is. Szombathely képviselője lett az első népképviseleti országgyűlésen, Debrecenbe is követte a képviselőházat, az igazoló bizottmány jegyzője volt. Világos után a haditörvényszék elítélte, majd amnesztiát kapott. Újra ügyvédi vizsgát kellett tennie, hogy hivatását gyakorolhassa. Deák Ferenc legszűkebb köréhez tartozva részt vett s kiegyezés előkészítésében, majd az Andrássy kormány igazságügy-minisztere. 1871-ben bekövetkezett lemondásáig a magyar polgári jogrend megteremtésében úttörő szerepe volt. 1869-1892 között országgyűlési képviselő, az MTA levelező, majd tiszteletbeli tagja. Irodalmi munkássága is jelentős. A Vas megyei személyiségek adatait összeállította Tilcsik György. • 30 • Szombathely 16 pontban összefoglalt forradalmi követelései Szombathely 1848. március 17. 1848-ik évi Március 17-én Turkovics János rendszerinti bíró elnöklete alatt tartott rendkívüli és nyilvános közgyűlés alkalmával. A félvilág mozgalmai hozzánk is elhatván, s érezvén a nép, hogy a kor uralkodó irányától eltérnie s hátra maradnia nem szabad, belátván, hogy a népszabadság órája ütött, hogy eljött az idő, melyben százados rabláncaiból kibontakozva, síri éjjeléből egy szebb élet fénykörébe lépni hivatva van, lelkesedése saját jövője iránt a sejteknek, s a múlt emlékeiből merített valószínűség minden korlátain túl emelkedett. Ám e lelkesedés nem a felizgatott kedélybeteges láza, hanem a lélek férfias önérzetének, örömének ünnepe volt, méltó kifolyása azon roppant erkölcsi erőnek, melyet e nép többszázados szenvedései közt oly fényesen igazolt. Felolvastatván az országgyűlési Követi Karnak március 14-ki nyilatkozata, melyben a kor kérdéseit elvileg elfogadva a további teendők iránt a közvélemény irányadását hívja fel a nép hálával üdvözlé e haza kiváltságos osztályát, mely saját előjogairól nagylelkűen lemondva, s a kasztok gyűlöletes válaszfalait ledöntve a közállomány jövőjét a közös érdekek, s a testvéri szeretet és bizalom legbiztosb alapjára helyezni rendelt, más részről pedig miután a közvéleményt nem egyes osztályok, hanem az öszves nép lelkének közös gondolatául ismeri, mulaszthatlan kötelességének érezé a haza atyjainak Őszinte fiúi bizalommal előterjeszteni mindazt, melyektől a haza nyugalmát, jólétét és nagyságát feltételezve hiszi. És ezek iránt a közegyetértés következő pontokban nyilatkozott: 1-ször A Sajtószabadság. 2. Felelős Ministerium. 3. Népnevelés. 4. A feudális viszonyok általános és tökéletes megszüntetése. 5. A papi tized kárpótlás nélküli eltörlése. 6. Független községi rendszer behozatala, a megyéknek község-kerületekrei felosztása, s a királyi városoknak, mint külön kasztnak megsemmisítése mellett. 7. Fixum judicium minden község-kerület székhelyén, az eljárás iránti bírói felelőség és szabad nyilvánosság hozzájárultával. 8. a telekkönyvek általános életbe léptetése. 9. Teljes jogegyenlőség, a külön osztályok egy nemzettestté forrasztása, s mindennemű köztehernek kivétel nélküli közössége. 10. Közvetlen népképviselet, s ennek létesültével a megyék s országgyűlés rendezése. 11. A nép önmagának leghívebb őre lévén, az állandó katonaság kevesbítése, s nemzeti őrsereg felállítása.