A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

12. Büntető törvénykönyv, az esküdtszékek alkalmazásával. 13. Magányjogi rendszeres törvénykönyv, a megváltozott körülményekhez, s a kor igényeihez szerintezve. 14. Evenkinti országgyűlés Budapesten. 15. Budapest minden évnek legalább egy részében a királyi család székhelye legyen. 16. Az önálló magyar kormánytanács állandóan Budapestre áthelyeztessék. Elhatározza tehát, hogy e pontok kérvény (petitio) alakjában Vas megye mai napon tartandó rendkívüli közgyűlése elé rögtön benyújtassanak oly kérelemmel, miszerint a megye ezeket saját elveivé tevén, haladéktalanul az országgyűlés tárgyalása alá terjeszteni, sőt a többi törvényhatóságokat is azok pártolására felhívni méltóztatnék. Továbbá azon meggyőződés alapján: miként a csend, béke és nyugalom, a tovább haladásnak fő biztosítékai, elhatárzá, hogy azok fenntartására addig is, még a Nemzeti őrség törvény által rendezve leendne, ideiglenes nemzeti fegyveres őrseregbe egyesül. Végre tudva azt, hogy a haza öszves népének egy célrai központosítása nélkül sem vágyaink kellő súly, sem a nyugalom kellő alappal bírni nem fognának, elhatárzá: az ország minden szabadalmas városait, mint a nép értelmességének fészkeit az elsoroltak erélyes támogatására s követésére barátilag felszólítani. Ezek megállapítása után a nép örömben, de nyugalomban szétoszlott. VaML Szombathely város közgyűlésének és tanácsülésének iratai. Közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek 1076/1847-1848. sz. A pesti 12 pont híre előtt keletkezett, Horváth Boldizsár tollából származó petitio keletkezésére vonatkozóan lásd: Tilcsik György 1988. Egy 1848-as petíció margójára. (A szombathelyi 16 pont szerzője és lehetséges forrásai.) In Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 17-18. (1983-1984). Szombathely. 249-258. • 31 • Ifj. Vidos Lajos levele Vidos József képviselőhöz

1 az országgyűlésről érkezett hírekről Sopron, 1848. március 18. „Kedves Édes Jósim! Ritka nap múlik el, hogy felőled ne gondolkodjam, s részint atyafi jó szívedben, mellyel Gyula fiam is nem győz ditsekedni - részint ország Gyűlési jeles állásodban magamban ne gyönyörködjem - Megvallom eleinte nem örvendeztem: hogy az oppositionak olly kemény tagja voltál, nem mintha a Kormány szeretet bennem a Haza Szeretet valaha hát térben szoréttani tudta volna. - hidd meg Édes Jósim hogy így soha egy pillanatig nem éreztem. - hanem: Mert az a meg győződés vett bennem Erőt, hogy az oppositionak törekvése sükert nem érend, - s elébb fogja a Haza boldogságát koczkáztatni, mint azt elésegéttend: - Kossutot is meg vallom: egészlen más oldalrul fogtam fel. - Most azomban által látván: hogy Eszének - melly valóságos Isteni - Ellenségének is - ha még valaki illyen tudna lenni? Térdet Fejet kell hajtani - Akarata pedig a Szentnél is Szentebb, Mert az oppositiot mind eddig ugy vezérletté, hogy az soha Gátokat nem bírt, - hanem igen is a Nemet Sógorok - példája - sött ha a Híreknek hitelt adni lehet? - befolása által régi álmukbul felköltve, és fel lelkeséivé ugyan tsak férfiassan erére tapéntottak az eöket olly sokáig lebilincselve tartó Mettermich Apósnak, - Mi szerént már most... állapotunkra is alkalmazni lehet az Allgemeine Zeitünk egyik Czikkirójának Franczia Országra vonatkozó közelebbi hálálkodását. Szerencsés magyar ország! hogy a benne elszirt üdvösséges magvak Bécsben termettek meg Gyümöltsüket, - mert igy már most mi kétségkívül békés uton gyors léptekkel eljutunk Nemzeti Méltóságunk és Jól létünk azon fokára, melly után rég sóvárogtunk, - és mellyre