A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

• 29 • Vas megye állandó választmányt alakít a csend és rend fenntartására Szombathely 1848. március 17. 892. Minthogy azonban a körülmények rendkívüli állása, és a napontai történeteknek nagyszerű fontossága miatt szinte rendkívüli, s előre nem látható intézkedések lennének szükségesek - Széli József

1 első alispán Úr elnöklete alatt, következő tagokból álló állandó választmányt neveztek oly kötelességgel, hogy a csendnek, rendnek, s közbátorságnak fenntartását éber figyelemmel kísérjék, s e célravezető minden intézkedéseket megtegyen, általában odaintézze, és irányozza működését, hogy a belső nyugalom, s fönnálló törvényes viszonyok meg ne háboríttassanak. Állandó választmány tagjai: Széli József első-, Zárka Sándor másodalispán, Bezerédj László

2 fő-, Hrabovszky Sigmond első aljegyző, Polányi János főszolgabíró - Ernuszt József, Sághy Mihály, Reissig Alajos

3

, Seper Lajos, Peihy Manó, Hodászy József, Rúzsa József, Gáál János, Sághy Miklós, Rumy Antal, Vidos László - Ebergényi Benedek, Czéder Imre, Ebergényi Viktor, Hettyey Vince

4

, Istóczy Antal táblabíró - Laky Károly Apát s kanonok, Nagy János oktató - Turkovits János városi bíró, Horváth Boldizsár

5 főjegyző, Schenk Ferenc, Stallner Ferenc, Simon Antal és Mittermayer Alajos Szombathely városa polgárai. VaML Vas vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési jegyzökönyvek 892/1848. sz. Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. 1 Széli József (1801-1871) Vas megyei neves hivatalviselő köznemesi család fiaként jogot tanult, előbb uradalmi ügyvéd, majd megyei szolgálatba lépett, 1845-től első alispán. 1848. április 10-én a MIOIB-tól a zsidóellenes és parasztmegmozdulások felszámolására kormánybiztosi kinevezést kap Vas vármegye és a környező városokra kiterjedő hatáskörrel. Május végén megbízatását kérésére csak Vas megyére korlátozzák. O lett a megyei képviseleti választmány elnöke; amikor az első népképviseleti országgyűlés követévé választják, lemondott az első alispáni hivatalról. A képviselőházban aktívan politizált, augusztusban Vas megye kormánybiztosa, majd októberben népfelkelési kormánybiztosa. Debrecenbe nem követte az országgyűlést, az igazolásnál lemondottnak nyilvánították. A szabadságharc bukása után börtönbüntetést kapott, majd 1861 -ben, 1867 után ismét politikai szerepet vállal. Fia, Kálmán a kiegyezés után többször volt miniszter, 1899-1903 között miniszterelnök. 2 Bezerédj László (1813-1871) a Dunántúl több megyéjében birtokos középnemesi család fiaként jogi tanulmányokat folytatott, ügyvédi vizsgát tett, ügyészi és jogtanári képesítést szerzett. Vas megye szolgálatában haladt előre a hivatali ranglétrán, 1842-től főjegyzője lett. Az áprilisi törvények kihirdetése után megalakult megyei testület tagja, 1848. június 23-án a kőszegi választókerület képviselője lett, lemondott főjegyzői tisztéről. Az országgyűlés munkájában aktívan részt vett, 1848. november 21-től a képviselőház jegyzőjévé választották. Betegsége miatt nem ment el Debrecenbe, végül az igazoláskor lemondottnak nyilvánították. A szabadságharc utáni megtorlást elkerülte, a kiegyezés után újból bekapcsolódott a politikai életbe, a szabadelvű párt színeiben két alkalommal képviselői mandátumot nyert. 3 így, Reisig Alajos (1821-1853) apja, a vesztfáliai származású katonatiszt, honfiúsítást nyert. Középiskolái elvégzése után Győrben és Pozsonyban jogot tanult. 1845-től megyei szolgálatba állt, tagja lett az 1848. május 1-jei megyei közgyűlésen megválasztott megyei képviseleti bizottmánynak. 1848. június 23-án megválasztották a felsőőri választókerület képviselőjének. Október 8-án Széli József képviselőtársával együtt Vas és Zala megyei népfelkelési kormánybiztossá nevezték ki. Az országgyűlést nem követte Debrecenbe, ezért az igazolások után lemondottnak tekintették, Pozsonyban majd Pesten eljárás indult ellene, de nem marasztalták el. 4 Hettyey Vince (1820-1849) Sopron és Vas vármegyében birtokos család fia

; kortársaihoz hasonlóan jogi tanulmányokat folytatott, majd a személynöki hivatalban gyakornokoskodott, ügyvédi vizsgát és esküt tett. Vas megye szolgálatába 1842-ben állt, 1847-től a megyei csődtörvényszék táblabírája. 1848. május 1jétől tagja volt a megyei képviseleti választmánynak, a választások lebonyolítására alakított ún. központi választmánynak. 1848. június 23-án a körmendi választókerületből jutott be az első népképviseleti országgyűlésbe. Képviselői munkájáról kevés adat van, Debrecenbe már nem követte az országgyűlést, az igazolások után lemondottnak tekintették. 5 Horváth Boldizsár (1822-1898) jómódú szombathelyi polgár gyermekeként középiskoláit szülővárosában, jogi tanulmányait Győrben végezte. Joggyakornoki évei után 1843-ban ügyvédi vizsgát tett, és visszatért szülővárosába, amelynek szolgálatába állt. 1845-ben a város főjegyzőjévé és levéltárosává választották.