A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

A midőn tehát törvényhozási hivatásuk, ily fényes tellesítését hálás elismeréssel köszönetet szavazni, szinte állásuknál fogva köteleségüknek esmérik. Kijelentik, hogy e pályán ernyedetlen bizalmukat kiérdemelve, általa leendő foltonos gyámolítását közös lelkesedéssel fölajánlák. Kijelentik, hogy jelen komoly pillanatban, amidőn a százados változatlanságban tengett kormányformák rögtönös átalakulása mellett az öszves kormányzás kötelékei ingadozni kezdenek, addig is, még a rendszeres kormánynak életbe léptetése elkövetkezend, egy ideiglenes kormányzás öszves kötelességét kezeikbe letéve óhajtják a szabadság szilárd talapzatára fektetett rendnek, s benső bátorság iránti sürgős intézkedések biztosítékát tőle várják - tőle várnak irányt a vég célul szolgáló általános alkotmányos szabadság kinyerésére vezető lépések megtételére - ehhez képest. Kijelentik, hogy addig is, még ezen hon kérdéseknek megoldása, s ezekhez képest az állományi institutiók békés átalakítása befejezve nem leend az ország gyűlésének szakadatlan foltatását óhajtják, és kívánják, hogy a rég óhajtott szabadságok élvezetének jótékonysága az öszves nemzetre minél előbb kiáradjon, s a békés átalakulást egyedül biztosító institutiók tettleges életbe léptetése által a kedélyek lecsillapulása minél hamarébb eszközöltessék, s az alkotmányos szabadság újjászületésének diadala hosszabb időre el ne halasztassék, óhajtják, s kívánnyák, hogy az e célra alkotandó törvényeknek tüsténti királi szentesítése után leendő létre jövetelével, azok még az ország gyűlésének befejezése előtt kihirdettessenek, s tettleg életbe léptessenek. S valamint egy részről Követ Uraknak eljárása iránti méltányló elismeréseket ismételve kijelentik, úgy jövőre is bizton elvárják, hogy az eddig történtek nyomán, s azokkal öszhangzásban álló utasításaik szelleméhez képest nemcsak a haza boldogságára jövőre is törekvéseiket lankadatlanul irányzandják, hanem egyúttal minden eseményeknek haladéktalan közlése által nekik is alkalmat nyújtani fognak a költsönös értekezés által, s birodalom buzdító szavával e nagyszerű munkálathoz járulhatni, azok fonalán, s irányában nézeteihez óhajtásaikat kötelességeikhez képest kijelenthetni. Nehogy pedig azon szomorú esemény bekövetkezzék, mely miatt a nemzet képviselője kívánságának trónhoz eljutása, a főrendek makacs ellenszegülése miatt kockáztatott, a képviseleti testület eréles buzgalmától várják, hogy magokat annak határtalan vétója alól tüstént felmentetve, kívánságaiknak közvetlen fölterjesztését eszközöljék. VaML Vas vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek 891/1848. sz. Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat A bécsi forradalom hatására Kossuth a pozsonyi országgyűléssel, a március 3-i felirati javaslat kiegészítéseként több fontos határozatot fogadtatott el, hogy ezzel a felirat újratárgyalásával elveszhető időt megtakarítsa (vallásegyenlőség esküdtbíráskodás, sajtószabadság, unió Erdéllyel, évenkénti pesti országgyűlés, közteherviselés, úrbéri szolgáltatások megszüntetése állami kármentesítéssel). Vidos József

1 és Szabó Miklós

2 Vas megyei követek március 15-én kelt jelentésükben már ezekről tájékoztathatták küldőiket. 1 Vidos József (1805-1849) Vas vármegye követe az utolsó rendi országgyűlésen. Jogot végzett, majd Vas megye adminisztrációjában töltött be különböző tisztségeket, 1838-1842 között első alispán. Szabó Miklóssal ők képviselik Vas vármegyét az utolsó rendi országgyűlésen. Vidos aktív szerepet játszott a diéta munkájában, előbb Széchenyi híve, majd a liberális nemesi ellenzékhez csatlakozott. Követtársával részt vett az országyűlés március 15-én Bécsbe hajózott küldöttségében. A szabadságharc alatt a Drávához vezényelt vasi nemzetőrök parancsnoka, kormánybiztos. Az osztrákok bevonulása után bujdosni kényszerült, majd kolerában meghalt. (Vö. Tilcsik György 1993. Vidos József politikai pályája. In Előadások Vas megye történetéből. II. Vas Megyei Levéltári Füzetek 6. Szerk.: Tilcsik György. Szombathely.) 2 Szabó Miklós Vas megye követe az utolsó rendi országgyűlésen. 1835-ben lépett megyei szolgálatba, végigjárta a hivatali ranglétra alsó fokozatait, majd 1845-ben lemondott megyei aljegyzői hivataláról. Az utolsó rendi országgyűlésen több választmány tagja volt, a diéta kezdetén kerületi jegyzővé választották. Részt vett a március 3-i feliratot Bécsbe vivő küldöttségben, az út során meghűlt és „inlázas betegség" következtében március 27-én meghalt. Pozsonyban ünnepélyesen temették el. (L. Tilcsik György 1984. Politikai tendenciák Vas megyében a feudalizmus bomlásának végső szakaszában. In Vasi Szemle, 1984/1. 84-103.)