A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

törvények eránti tiszteletre, a jó rend, közbátorság őrzésére és mérsékletre intetik, s felhívatik. BKMÖL IV. 1604. A szabadságharcra vonatkozó iratok és nyomtatványok gyűjteménye; Vegyes iratok sz. n./1848. 1/5/1848. Eredeti tanácsülési jegyzőkönyvi kivonat, tisztázat. Az 1848. március 15-i pesti forradalom híre már másnap Kecskemétre ért. Akárcsak Pesten, itt is a tanulóifjúság lépett először. Azt üzente a városi hatóságnak, hogy a pesti 12 pontot haladék nélkül földia cl tűzze ki a nemzeti zászlót a református főiskola épületére, nyissa meg a tanács termeit. Város szenr" all'*! mi szónokok ismertették a pesti 12 pontban megfogalmazott nemzeti kívánatokat, Petőfi verseit pedig a népgyülekezet előtt olvasták fel. A városi közgyűlés és a városi tanács közös ülése március 17-én tárgyalta a pesti eseményeket, és az ennek nyomán kialakult közhangulatot. A 12 pontot a városi hatóság maga is elfogadta, elhatározta az ülések nyilvánossá tételét, sőt engedve az ifjúság kérésének a református főiskola épületére és a városházára is kitűzték a nemzeti lobogót. A város vezetői azonban siettek leszögezni, hogy a megfogalmazott nemzeti kívánatokat csakis békés úton, a törvényhozás által szándékozik elérni, nem pedig erőszakkal. A lakosságot a rend és a közbiztonság megőrzésére, mérsékletre intette. Kecskeméten a városi tanács maga is az események főszereplőjévé, alakítójává vált, hiszen kinyomtatni rendelte a 12 pontot és a tanácsi határozatokat. Hirdetményeket tett közzé, amelyekben az általános közlelkesedésnek adott hangot. Külön is hangsúlyozta a közteherviselés jelentőségét. A tanács álláspontjának a megyei közgyűlésen való képviseletére Nagy Lajos főbíró vezetésével küldöttséget választott. Azonnal megkezdődött a polgárőrség szervezése is. A polgárőrségbe belépni óhajtók részére aláírási íveket bocsátottak ki. A lakosság nagyobb részének tizedgyűléseken magyarázták el a 12 pontban foglaltakat. Esténként zászlós körmeneteket tartott az ifjúság, amelyeken Petőfi verseit szavalta. Csak nem minden házra kitűzték a nemzeti zászlót. 1 Nagy Lajos 1848-ban Kecskemét város főbírója és a kecskeméti nemzetőrség választmányi elnöke. 2 Bódogh Antal ( Kecskemét, 1780.-Kecskemét, 1858. július 26.) városi tanácsnok. Hosszú ideig állt a város szolgálatában, mint tanácsnok, helyettes polgármester, főbíró és egyházi gondnok. 3 senior (lat.): idősebb 4 Fejes János (Kecskemét?-Kecskemét ?, 1865. június 9.) ügyvéd. 1842-től működött ügyvédként. 1845ben már a választott közönség tagja. 1848-ban Kecskemétet képviselte a megyegyűlésen, részt vett a nemzetőrség szervezésében. Az 1848. június 18-i országgyűlési képviselőválasztáson képviselőjelöltként lépett fel, de ellenfelei Kossuth Lajos megválasztásával megbuktatták. Kossuth nem fogadta el a kecskeméti mandátumot, de Fejes ellenzőinek mégis sikerült őt félreállítaniuk a politika színteréről. Kossuth azonban értékelte Fejes emberi és politikai kvalitását, és 1848. szeptember 25-i kecskeméti toborzóútján Fejest városi népfelkelési biztosnak nevezte ki. 1849 decemberében már a rögtönítélőszék esküdtje. 1850. február 10-től Pest megyei törvényszéki ülnök. 1861-ben Kecskeméten a központi választmány elnökeként az országgyűlési képviselőválasztást irányította. • 28 • Vas megye üdvözli a pozsonyi országgyűlés március 15-i nyilatkozatát Szombathely, 1848. március 17. 891. Mire nyomban felolvastatott Követ Uraknak f. hó 15-ről kelt jelentésük, s a mellékletben közlött követi karnak nyilatkozata, amely harsány éljenzésbe kitörő lelkesedéssel fogadtatván, s Karok és Rendek egyes akarattal következő határozatban állapodtak meg, Követ Urakkal sebesposta útján tüstént közlendővel: Amidőn Európa számos részeiben, sőt közelebb kapcsolatában álló Osztriai birodalom székhelében a polgári jogok kivívására oly vészes küzdelmek nélkülözhetetlen szükséggel bekövetkeztek, lelkes örömmel szemlélik a Karok és Rendek, hogy a követi táblának erélyes, és a kor igényeihez mérsékleti föllépése által az alkotmányos szabadság biztosítása megnyerve, s békés reform útján mind azon politicai institutiók biztosítva vágynak, melyek kinyerésén tűzték ki ezekkel öszves utasíttásaikban kifejezett honfias óhajtásuknak, melynek előre készíttésére voltak irányozva hazafi törekvéseik.