A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI
1 Irányi Dániel (1822-1892] ügyvéd, radikális politikus, Pest lipótvárosi képviselője az 1848-as népképviseleti országgyűlésen, s mint ilyen, a legfiatalabb a honatyák között. 1848-ban, a Batthyány-kormány kinevezése után igazságügy-minisztériumi államtitkár; felvidéki kormánybiztos, majd 1849. április 25. és június 5-e között Kossuth Lajos kormányzó-elnök kinevezésével Buda-Pest teljhatalmú kormánybiztosa. Világos után hamis papírokkal szökött ki az országból. 1850. március 7-én érkezett Párizsba; itthon, távollétében, halálra ítélték. Párizsban 1853-ban ismerkedett meg Charles-Louis Chassinnel. 1855-ben szövetkeztek a közös munkára, a magyar forradalom és szabadságharc történetének megírására. 2 Táncsics Mihály: író, politikus; sajtóvétségért 1848. március 4-én letartóztatták, s börtönéből március 15-én, a márciusi ifjak vezette néptömeg szabadította ki. Az első népképviseleti országgyűlésen képviselő. (L. 126. és a 205. sz. dokumentum) 3 Lásd 24. sz. dokumentumot • 18 • A Magyar Királyi Helytartótanács üléseinek jegyzőkönyve Buda-Pest, 1848. március 15-30. Magyar kir[ályi] Helytartótanács 1848. március 15-én kezdett rendkívüli folytonos üléseinek jegyzőkönyve Az elébb Pesten utóbb pedig az ország más részein is mutatkozott népmozgalmak tárgyában. Március 15. Az európai legközelebbi igen nevezetes eseményeknek villám sebességgel elterjedt híre, folyó évi márc[ius] 15. Pest városában is élénk mozgalmakat idéze elő, mely szokatlan összecsoportozások felől a kirfályi] Helytartótanács értesülvén, nem mulasztá el a városi Tanácsot azonnal komolyan figyelmeztetni, hogy mennyiben az efféle jelenetekből könnyen támadható zavargások a számos lakosságnak személyes vagyonbátorságát is veszélyeztethetnék, a közrend és csend fenntartása iránt törvényes hatóságához képest erélyesen, de egyszersmind óvatos vigyázattal intézkedjék; Pest vármegyének helyben levő alispánja egyúttal felszóltatván, miszerint több ízben tanúsított ebei tevékenységénél fogva maga részéről is az érintett célra segéd kezeket nyújtani igyekezzek. E közben kamarai alelnök és helyt[artótanácsi] Tanácsos gr. Almásy Móric szinte Pozsonyból ő Fenségének, a Nádornak megbízásából a Pesten felbomlott béke helyre állítása végett kir[ályi] biztosként leérkezvén, elnökileg tüstént működése helyére, Pestre kiküldetett. Azonban nem sokára tömérdek sokaság kíséretében gr. Almásy Móriccal együtt; ki a könnyen támadható féktelenségek elhárítása végett, dacára a szakadó esőnek és sárnak, ritka elszántsággal ön maga a tömeg élére álla 1 , megjelent e kir[ályi] kormányszék színe előtt egy, Pest városa polgárságának közgyűléséből rendelt küldöttség; mely a városi alpolgármester vezérlete alatt az idő rövidsége miatt csak élő szóval rögtöni elhatározás végett tartozó illedelemmel ugyan, de oly nyilatkozat mellett terj észté elő ama közgyűlés alább elősorolandó három rendbeli kívánatát, hogy valamint ezen kívánatok elfogadása után a helybeli két hatóság a közrend és bátorlét fenntartása kötelességét e kir[ályi] Helytartótanács, sőt az egész haza előtt magára vállalja, úgy a fölöttébb felingerült kedélyek lecsillapíthatását s megnyugtatását egyedül azoknak nyombani teljesülésétől reményli. A kérdéses három kívánat ezekben pontosuk: 1. Stancsics Mihály, ki egy általa közrebocsátott könyv miatt bebörtönöztetett, az ellene indított perbeli eljárás befejezéséig Nyáry Pál Pest megyei másod alispán kezessége mellett, fogságából azonnal szabadon bocsátassák. 2. A megelőző könyvbírálat tüstént megszüntettetvén, tökéletes sajtószabadság létesítessék, az utólagos, vagyis represszív könyvbírálat azonban a fennálló törvények
