Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADA (Turbuly Éva)

fel, kifejezve a neheztelést II. Rákóczi György seregeinek királyi területre menekülése miatt, amelyet török részről a békét veszélyeztető tényezőnek tekintettek. I. Lipótot (1640. június 9-1705. május 5.) 1657-ben koronázták magyar királlyá, 1658-tól német-római császár. Magatartása hozzájárult II. Rákóczi György bukásához. A magyar rendi törekvések és a protestánsok elnyomása, központosító törekvései és mindenáron a török béke fenntartására irányuló politikája vezetett a Wesselényi-, majd a Thököly-féle felkeléshez. Uralkodása végére esett a török elleni felszabadító háború és a Rákóczi szabadságharc, amelynek a végét már nem érte meg. Köprülü (Köprili) Mohammedet (1596-1661) 1656-ban a kiskorú IV. Mohammed szultán anyja emelte a nagyvezéri székbe. Nagy tehetségű, kíméletlen politikus volt, a hanyatló birodalom felvirágoztatására törekedett. Rendbe hozta a pénzügyeket, helyreállította a hadseregben a fegyelmet, új hódításokra indult. Harcias politikájának esett áldozatul II. Rákóczi György. Nevéhez fűződik Nagyvárad török kézre kerülése, és Apafi Mihály fejedelemmé tétele. — A forrás eredetijét Isztambulban, a szultáni levéltárban őrzik. Forrás: Karácson Imre: Török-magyar oklevéltár 1533-1782. Bp., 1914. pp. 233-234. 1 Fejedelmei. 2 Mohamed utódja az iszlám egyházának és államának kormányzásában. 3 III. Ferdinánd (1637-1657) magyar király. 4 Magas török katonai méltóság. 5 Az előbbihez hasonlóan parancsnok jelentésű magas katonai méltóság. 6 Ahogy Allah akarja! 7 II. Rákóczi György (1648-1660) Erdély fejedelme. 8 írásos szultáni parancs, amely a szultán betűjelével van ellátva. 9 Olvashatatlan szavak. 10 A keltezés hiányzik.