Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„KÉT SASNAK KÖRME KÖZT” (Turbuly Éva)

„KÉT SASNAK KÖRME KÖZT Az ötvenes-hatvanas években a török birodalom megerősödött. Erdély „megrendszabályozását" követően Köprülü Ahmed nagyvezér újabb hadjáratra indult, elfoglalta Érsekújvárt, majd több kisebb várat. Zrínyi Miklós sikeres téli hadjárata, majd Montecuccoli szentgotthárdi győzelme ellenére a császári udvar mielőbbi békét akart, a vasvári béke minden új hódítást a török kezén hagyott. A Wesselényi-féle összeesküvés jó alkalmat jelentett I. Lipótnak (1657-1705) a rendek megtörésére, az ellenreformáció erőszakos terjesztésére. Pozsonyban kormányzóságot állított fel, az országot meghódított tartományként kezelte. Az országgyűlést 20 évig nem hívta össze. Csak a Thököly-felkelés sikereinek hatására változtatott politikáján. 1681-ben országgyűlést hívott össze Sopronba, nádort választottak, megerősítette a rendi privilégiumokat. Megyénként néhány helységben (artikuláris helyek) engedélyezte a szabad vallásgyakorlatot. 1683-ban a török újra Bécs ellen indult. A sikertelen ostromot követően pápai kezdeményezésre létrehozták a Szent Ligát. A kortársak számára sem volt kezdetben látható, hogy mindez a török elleni felszabadító háború kezdetét jelenti, amely a század végére az ország majdnem teljes területét felszabadítja a török megszállás alól. 1686-ban került sor Buda visszafoglalására.