Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADA (Turbuly Éva)

és ügyességével nekünk bemutatott, nyújtott és a jövőben is hűségével be fog mutatni és nyújtani fog, amit bizton hiszünk. Tehát ezen Szabó Gergelyt, ahogy korábban gondoltuk, a született nemesek közül ismételten és újból különös kegyünkből és teljes hatalmunkból országunk, Erdély és a Magyarországi Részek nemesei közé rendelni rendeljük, számoljuk, jelöljük, vesszük és íratjuk, ahogy rendeltük, számoltuk, közé vettük és írattuk. Nyomatékosan rendeljük továbbá, hogy Szabó Gergelyt, továbbá mindkét nembeli örököseit és utódait az engedélyezett és valódi nemesek közé számítsák és [annak] bírják magukat. Az ilyen módon tett igaz és valódi nemesi pajzsában avagy nemesi címerében pedig égszínkék mezőben avagy térben szabó ollót tartó vállban levágott emberi kar és a mezőben gemmás vagy gyöngyös korona látható. A pajzs felett zárt hadi sisak van, amire a királyok gyöngyös koronája van helyezve, ami azt együttesen díszíti. A sisak csúcsáról pedig különböző színű, a pajzs mindkét oldalán vagy szélén lelógó cafrang vagy lemnia gyönyörűségesen körülveszi és díszíti, ahogy az a jelen oklevél élén, illetve felső részén tanult kézzel és a festés mesterségével szépen rajzolva, illetve festve látható. Amit elhatározott lélekkel, a biztos tudásból és szabadságunkból eredően a fent mondott Szabó Gergelynek, örököseinek és mindkét nembeli utódainak kegyelemből adtunk, adományoztunk és jutattunk. Beleegyezve és engedve azt is, hogy azt [a címert] vagy nemesi jelvényt más igaz és címeres nemesek szokása szerint bárhol csatában, tornajátékokon, párbajban, párviadalokon és a nemesek és vitézek bármily más hadjárataiban zászlón, takarón, függönyön, pecsétgyűrűn, ruhán, házi pecséten, pajzson, sátoron, síremléken és bárhol, olyan hadi vállalkozásban, ahol általában az igaz és tiszta nemesség ezen a címen összesen és egyenként bármilyen tisztségben, állapotban, bármilyen feltételek között, rendelt hivatalban a fent említett emberek jelvényeiket hordozni és rendelni szokták és megfontolva akarjuk is, hogy azokat összesen és egyenként azokban a tisztségekben kegyelmünk, engedélyünk, privilégiumunk, szabadságunk, mentességünk és előjogaink alapján a mondott igaz gyülekezet és fentmondott erdélyi királyságunk és a magyarországi részek nemes és vitéz emberei közé számítottak bármikor joguknál és ősi szokásuknál fogva azokat élvezzék, gyakorolják és örökösen élvezzék, ahogy élvezni és örülni tudnak és akarnak. Ezen kívül pedig kegyünk és engedélyünk által Szabó Gergelyt Gyulafehérvár

2 városunkban a falakon belül, a közönségesen Koonszernek nevezett utcán lévő, egyrészről nagyságos hallerkői Haller Istvánnak, Küküllő megye főispánjának, másrészről pedig a Fehér megyei Lakatos Lukács házával szomszédosán birtokolt házat minden földbérünk, hadiadónk és mind rendes, mind rendkívüli taxánk és a kamara haszna adó fizetése és bármilyen, a jobbágyok és polgárok által teljesítendő szolgálat és a hadsereg elszállásolása alól örökké kivenni, felszabadítani és mentesíteni rendeljük, ahogy jelen oklevél erejével kivettük, mentesítettük és felszabadítottuk. Mind emiatt az erdélyi Fehér megye jeles, kiváló és nemes főispánjainak, alispánjainak és szolgabíráinak, továbbá a hadsereg vezetőinek, nemkülönben Gyulafehérvár városunk most és a jövőben megválasztandó főbírájának és esküdt polgárainak és mindazoknak,