Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADA (Turbuly Éva)

23. Minden faluba virrasztókat tartsanak, avagy renddel vigyázzanak éjjelnappal, és a falut gyulladástól, és egyéb gonosz emberektől őrizzék. 24. Ha messzi útra való szekerezés kívántatik, Grazba, Bécsbe avagy Pozsonyba hát az időnek és útnak mivoltához képest Isten szerint végezzenek közönségesen az udvarbíróval, hogy mennyit kötelesek egy szekérnek fizetni, de úgy, hogy a szegénységet is sokra ne erőltessék. 25. Szorgalmatos gondja legyen erre is a sáfárnak, hogy minden falukban, ahol ezelőtt is vizeken, szarakon (sic!), patakokon, ahol azelőtt is hidakat tartottanak, főképpen amely helyeken vámokat szednek, most is hidakat tartsanak, azt jól megépíttessék, hogy valakinek kára ne következzék ebből. És ha valamely bíró avagy falu ennek gondját nem viselné, 12 forint a bírsága, és ezt törvény szerint megláttassa a sáfár kántorban és fölírassa a bírságot, ha valamelyik falu engedetlen lenne. 26. Az ispán a mi jobbágyinkkal ne műveltessen magának, se a maga szolgája helyét ne szabadíttassa. Ami az őrnagy dolgát illeti, annak a maga helyétől szabadsága legyen és még ahhoz egy puszta helyet legyen szabad bírnia azon faluban. Amely faluban pedig őrnagy szolgái lesznek, azok is csak a maguk helyét szabadítsák és annak fölötte azokat az őrnagy szolgáit olyanokból kell választani, kiknek barmuk nincsen. És ha pediglen valamelyik, vagy az őrnagy, avagy az őrnagy szolgái, vagy az esküdtek maguknak az én jobbágyaimmal műveltetnének, hát mindjárt valamelyik azt cselekedte, 10 forintot vegyen rajta. A polgár pediglen, valamely ott művelt, mindenik tartozzék 50 dénárt fizetni, ezek után ugyan utánnuk cirkáljon, hogy az így megtartóztassék. Az őrnagy és az esküdtek aszerint az sáfárnak utána vigyázzanak, hogy ha a polgárokkal magának munkáltatna, és minekünk bemondják, mert ha be nem mondják, 20 forintot vesznek mindegyiken, és a polgárokon is mindegyiken, aki neki munkálódott valamennyi nap mindegyik naptól két-két forintokat. Annak fölötte ha az udvarbíró ő maga parancsolná is, hogy ő neki munkásokat adjanak, avagy a polgárokkal magának műveltetné, avagy ha valamely engedetlen polgár elébe menne, és ő kedvezéséért a mi bírságunkat, vagy jövedelmünket neki megengedné, valameddig a mi pecsétes levelünket nem látják, amelyikben mi azt parancsoltuk volna. És ha az udvarbíró azt cselekedné, és az ispán, az őrnagy és az esküdtek ezt minekünk hírünkké nem adnák, hanem másoktól hallanánk meg, ezeket nem csak pénzekben és marhájukban büntetnénk, hanem még testében is. 27. Mindezeknek a meg írt dolgoknak szorgalmatos gondját viselje és minden kántorban törvényt szolgáltasson, az várbeli számtartó deákot elvigye vele, és vagy jő valaki a törvényre, vagy nem, ő ugyan törvényt láttasson reá, mert sokan vannak engedetlenek, és renddel minden törvényeket felírasson, és aminemű törvényeket a mi személyünk elébe apellálnak

14 azokat is azonképpen, és semminemű dolgot, amelyek ebben az instrukcióban vannak, se kedvezésért, se barátságért, se atyafiságért, se pedig magának való ajándékért el ne titkolja, se el ne szenvedje, hanem mindeneknek jámborul és híven viselje szorgalmatos gondját.