Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
A MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADA (Turbuly Éva)
28. Aminemű bírságot pediglen ő neki be kell szedni az instrukció szerint, akármely héten micsoda bírságban esett, és a registrumnak 15 fele az udvarbírónál, és a fele ő magánál legyen, hogy minden kántorban számot adhasson róla, ami pediglen azt a bírságot illeti, amit a kántor törvényben ítélnek meg énnekem, azt a régi szokás szerint felírassa, és írva az én kezemhez hozza. Azután az én hatalmamban és jó akaratomban áll, hogy kinek mennyit adnak megengedni, abból a bírságból, és kin mennyit akarok venni. 29. Amikor szántásnak és vetésnek ideje vagyon, aminemű földeket ő neki be kell vettetni, annak szorgalmatosan viselje gondját, hogy a jó időkön, és amint annak rendje-módja mutatja és amikor és mely napra neki megparancsolják, és nem úgy mint eddig, hogy akár mint csak elgazlották az földet, gondját viselje. Az őrnagy és az őrnagy szolgái, az esküdtek is maga jelen lévén, úgy viselje gondját, hogy aki jó legyen. Aminemű maggal pedig be kell vetni, azzal szépen bánjanak, és szépen megrostálják, tisztítsák, hogy jó maggal vessék be az földeket, mert őtet büntetik érette, ha ebbe fogyatkozás leszen. Az aratáson is pedig, és az gabonahordáson azonképpen úgy viseljen gondot, hogy az ő gondviseletlensége miatt, ha mi kárt vallok ő rajta veszem meg, sőt másképpen is meg büntetem azonképpen az őrnagyot, esküdteket és szolgáit, és az asztagokat szépen befedesse. Azonkívül az mennyi dolgot rájuk bíznak, híven és jámborul járjanak el benne. 30. Ha mit mi megparancsolunk neki, abban minden mentesség nélkül eljárjon, és azt cselekedje, mert különben büntetés nélkül nem hagyjuk, ha a mi parancsolatunkat hiába veszi. Az őrnagy szolgái ennek utána ketten legyenek, kik ezekre a faluban gondot viseljenek, úgy mint Szentpéter, Ispánk, Felrákos, Szaknyér, Pankasz, Rákos. Második járás: Zalafő, Hódos, Ernye elég egy. Harmadik járás: Kápolnásfalu, Dávidháza, Szeneháza, Bikalja, Szomoróc, Kercza, Kotormanszeg 16 ehhez két őrnagy szolgája legyen. Azért nem kell egyiknek sem helyet szabadítani, hanem azért lesznek ketten, hogy jobb módjával viselhessék gondját az mi dolgunknak, és ezeknek az mint felül meg vagyon írva olyan rendből kell választani. A Batthyány birtokok sáfárainak kiadott magyar nyelvű utasítás. Az utasítás kiadóját nem ismerjük, az évszám alapján Batthyány Ferenc valamelyik fia, György vagy Gáspár lehetett, akik 1628-ban kaptak bárói rangot. A 30 pontos, igen részletes utasítás az uradalmi falvak mindennapos életébe, a szokásjog és a szolgáltatások bonyolult rendszerébe is betekintést enged. A sáfár [ok] feladatköre rendkívül sokrétű volt. Napi feladatainak egy részét az udvarbíró szabta meg, ugyanakkor ellenőrizte, az ispán és az udvarbíró saját földjeit nem jobbágyokkal művelteti-e. Bíráskodási feladatokat is ellátott, előállította a bűnösöket, behajtotta a büntetéseket, felügyelt az árvák kellő gondviselésére. Közülük kettő ellátásáról a németújvári iskolában közbenjárásával a földesúr gondoskodott. Kiderül a forrásból az is, hogy a földesúri ítélkezés a négy kántorböjthöz kapcsolódott.
