Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
A MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADA (Turbuly Éva)
6. Ami a mindennapi munkát illeti, azt is az ő régi szokásuk szerint megcselekedjék ahová szükség, de amely napra meghagyják, hogy vagy gyalogul, vagy szekerestől hogy elmenjenek az munkára, hát ha szekérrel kell menni, amint ott fent meg vagyon írva, az első nap egy forint, az második nap négy forint, az harmadik nap tíz forint, az gyalogoknak pedig az bírsága első nap 25 dénár, másnap 50 dénár, harmadnap egy forint. Ha pedig azt valamelyik polgár elszüketlenné [sic!] és ellene vetne, és az napra el nem menne, hát ebben ilyen módot tartson reá, vagy eljön az törvényre vagy sem, és akkor az bírságot törvény szerint írassa reá, és annak utána én hatalmamban leszen, kin veszem meg és kinek engedem meg. 7. Az vár könyvéből menjen végére kicsoda szabados és ki nem, mert sokan vannak, akik magoknak szabadságot tulajdonítanak, és minekünk hírünké sincs. Az vitézlő népeknek is, akiknek az szentpéteri kastélyban fizetésük vagyon, azoknak sincsen szabadságuk, és ha azok közül valamelyik el nem megyén az várműre, szintén úgy meg vegye az bírságot rajta, mint szintén az polgáron. Ezek pedig akik fizetésen vannak, sok kárt és hatalmat cselekszenek az többen, azért ezeknek is szintén úgy törvényt tehessen mint szintén az egyéb rendebelieknek, és vagy jő az törvényre vagy nem, de ugyan törvényt tegyenek reá, és az bírságot reá írják. 8. Ha hirtelenséggel az csákányi malomra parancsolnak, hát arra is el jöjjön, és ha valaki el nem jönne, akinek szekérrel kellene eljönni, az mint oda fel meg vagyon írva, akinek pedig gyalog, annak is amint ott fent meg vagyon írva, az bírság ugyanazon leszen, megvehesse rajtuk. 9. Ha valahol nekem tilalmas erdőm leszen, arra igen reá vigyázzon, hogy el ne vesztegessék. 10. Az mi az árvák dolgát illeti, az mint immár azoknak az embereknek, akik arra gondot viseljenek, aszerint az instrukció szerint ő legyen fő közöttük, és úgy viseljék gondját, hogy vétek ne essék az dologban, mert ha vétek esik benne, szintén úgy megbüntetem őket, mint szintén akikre azokat bízta. 11. Az ő ispánsága alatt valóknak kell Újváron 3 két gyermeket tartani az skólában, és arra szorgalmatos gondot viseljen az szerint, amint én elrendeltem, hogy abban vétek ne essék, hogy az a két gyermek amiatt ne éhezzék, és meg ne fogyatkozzanak, mert általam fogva megbüntetem érette, és az magáéból elégíttetem meg az gyermekeket, és ezeket a felül megírt instrukciókat, minden kántorban 4 elolvastassa, és eleikbe adja, hogy hozzá tudják magukat tartani. 12. Arra is szorgalmatos gondja legyen, hogy az ő sáfársága alól senkit el ne hagyjon szökni, és én nekem pusztát ne csináljon, mert azt ki milyen eszükben vehetik azon falubeliek, hogy ha melyiknek elszökő szándéka vagyon, és efféle embert megfogjanak, és megkezességessék (sic!) 5 , ha pedig elszöknek, fejenként utána lejöjjenek és megfogják. Ha pedig valamelyik polgár elszöknék, az falu amelyikből elszökik, tartozzék az úrnak száz forintot fizetni, a sáfár ő maga ötven forintot. Az esküdteken, kik abban a faluban vannak mindenik húsz forintot, és az őrnagy különben
