Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

GAZDAG FÖLD – SZEGÉNY ORSZÁG (Blazovich László)

zői hivatalomhoz tartozó feladatot — quod et feci officio mei tabellionatus meg is tettem. incumbente. Eme dolgok a fent említett évben Acta sunt haec et facta anno, és indictio-ban, hónapban és napon, indictione, die mense, hora, loco et helyen és a fent említett pápa pápasá- pontificatu quibus supra, praesentibus ga idején ugyanazon urak jelenlétében ibidem dominis. történtek. És én, Miskolczi János, az egri Et ego Iohannes de Myskolcz püspökség szentszéki közhatósági jog- Agriensis dioecesis, Apostolica auctogal bíró közjegyzője, mivel az összes ritate Nótárius publicus, quia praemisés minden egyes előrebocsátott dolog- sis omnibus et singulis, dum sic ut nak az előbb megnevezett tanúkkal praemittitur fierent et agerentur, unaegyütt részese voltam, miközben azok cum praenominatis testibus praesens úgy, amint előrebocsáttatik, történtek fui eaque omnia et singula sic fieri és végbementek, láttam és hallottam, vidi et audivi. hogy ezek mind és egyenként így történtek. Ezen jelen nyílt oklevelet — miu- Ideo hoc praesens publicum insttán magam más ügyekkel voltam el- rumentum me aliis occupatum negotiis foglalva — hiteles kéz által készíttet- per fidelem manum exinde fieri feci tem, és szokásos pecsétem ereje által, signoque et munimine mei solitis et miután megkerestek és megkértek rá, consuetis roboravi. In fidem et testiaz előadottak hitelessége és bizony- monium praemissorum requisitus et sága céljából megerősítettem. rogatus. Általam, a fent írt jegyző által Lecta et contrasignata per me felolvasva és ellenjegyezve. Notarium suprascriptum Mátyás gyulai plébános és Vinográdi Máté pécsi kanonok hivatalt és stallumot cserél. A gazdag, jelentős jövedelmet hozó gyulai plébánia mint magánegyház a földesúr patronátusa alatt állt, aki a plébánost saját alkalmazottjának tekintette. Semmiféle ügyben sem engedélyezte, hogy a plébános a privilégium fori kiváltságát élvezze, jóllehet a tizedügyekben például a szentszékek voltak illetékesek. Talán ezért cserélte el plébániáját pécsi kanonokságra. — Hártyán, két példányban, a két fél részére külön-külön állították ki. Forrás: Veres Endre: Gyula város oklevéltára (1313-1800). Bp., 1938. pp. 67-68. Blazovich László fordítása. 1 Az év megjelölésére szolgáló tizenöt esztendőből álló időköz, amely a római adókörből ered. Jelen esetben a 102. indictio hatodik évéről van szó. 2 X. Leó (Giovanni de Medici) pápa (1513-1521). 3 Brandenburgi György (1484-1543) 1510 és 1529 között a gyulai uradalom birtokosa. 4 Odense (Dánia). 5 Medelfardo, Middelfart (Dánia).