Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)

rom vásáron való kikiáltás, bírósági párbaj megszüntetése, stb.) amelyek előremutattak jogfejlődésükben. A középkori törvények általában közjogi és perjogi kérdéseket taglalnak. Az utóbbi azért oly fontos a középkor során, mert a társadalmi állás és rang alapját jelentő földbirtok birtoklási jogát csak peres eljárással lehetett megváltoztatni. A jegyzetekben szereplő törvényhelyekre való hivatkozásokat a CIH millenniumi kiadásából vettük át. — A dekrétumot hártyára írták. Két példányban, egy 12 és egy 11 oldalas könyvben maradt fenn, amelyek pecsétje elveszett. A Magyar Országos Levéltárban őrzik. Forrás: Decreta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458-1490. Francisci Döry collectionem manuscriptam... Georgius Bónis, Geisa Érszegi, Susanna Teke. Bp., 1989. pp. 260-321. Döry Ferenc fordítása. 1 A nádori- vagy köztörvényszéket, amely főképp a 14. században a vidéki bíráskodás legfontosabb fóruma volt, az 1471. évi 5. tc. eltörölte, az 1478. évi 7. tc. pedig ismét megengedte néhány megyében. 2 A kikiáltott közgyűlés, azaz a megyei bírósági közgyűlés egyik formája, amely számos visszaélésre adott alkalmat. Vö. 1435. évi II. 4. tc., 1439. évi 29. tc, 1492. évi 34. tc. Hármaskönyv II. R. 2. cím 5. §. 3 Rövid perbehívásról akkor beszélünk, amikor a perbehívás napjától számított 32. napra idézték a királyi curiába az alperest. Vö. 1464. évi 4. tc, 1478. évi VIII. tc, Hármaskönyv II. R. 18-26. és 82. cím. 4 A nyolcados, azaz oktávális bíróságokként működtek a királyi udvar bíróságai kivéve a személynöki széket, amely állandóan működött. Vö. 1454. évi 10. tc, 1458. évi 4. tc, 1464. évi 5. tc, 1478. évi 13. tc, 1481. évi 14. tc, 1492. évi 11., 41., 54. tc, 1495. évi 2., 3., 8. tc, 1500. évi 2. tc, 1507. évi 3., 18. tc, 1526. évi 20. tc, 1458. évi 29. tc, 1550. évi 50. tc, 1552. évi 44. tc, 1553. évi 20. tc, 1554. évi 16 tc, 1557. évi 8. tc, 1559. évi 37. tc, 1563. évi 24. tc, 1566. évi 21. tc, 1567. évi 24. tc, 1569. évi 39. tc, 1572. évi 4. tc, 1574. évi 16. tc, 1575. évi 3. tc, 1578. évi 16. tc, 1583. évi 2. tc, 1588. évi 30. tc, 1609. évi 70. tc, 1618. évi 64. tc, 1622. évi 2., 43. tc, 1625. évi 50., 51. tc, 1630. évi 45. tc, 1638. évi 1. tc, 1659. évi 41. tc, 1687. évi 28. tc, 1715. évi 24. tc. Erdélyre és Szlavóniára: 1492. évi 41. tc, 1500. évi 9. tc, 1504. évi 30. tc, 1569. évi 11. tc, 1572. évi 7. tc, 1574. évi 16. tc, 1575. évi 3. tc, 1588. évi 32. tc, 1602. évi 22. tc, 1609. évi 70. tc, 1618. évi 64. tc, 1622. évi 43. tc, 1647. évi 103. tc, 1659. évi 87. tc, 1681. évi 28. tc. Hármaskönyv II. R. 65. cím. 5 Vö. 1351. évi 25. tc, 1492. évi 54. tc. Hármaskönyv II. R. 52. cím. 6 Vö. 1351. évi 9. és 24. tc, 1435. II. 5. tc, 1439. 31. tc, 1492. évi 68., 74. tc, 1495. évi 13. tc. Hármaskönyv II. R. 75. cím. 7 Az ősi közös vagyont felosztották, azaz birtokosztályt tettek. Vö. 1464. évi 6., 8. tc, 1471. évi 25. tc, 1492. évi 71. tc, 1495. évi 1., 14. tc, 1507. évi 9. tc, 1536. évi 10. tc, 1542. évi 32. tc, 1546. évi 30. tc, 1625. évi 1. tc, 1681. évi 32. tc. 8 Vö. 1351. évi 22. tc, 1492. évi 43., 53. tc. Hármaskönyv I. R. 14., 86. cím, II. R. 19-22., 65., 74. cím. 9 Vö. 1435. évi II. 5. tc, 1492. évi 54-56. tc. és a 2. és 3. cikkelynél szereplő jogforrások. 10 Vö. 1435. évi II. 2. tc, 1492. évi 34. tc, 1504. évi 2. tc, 1492. évi 58. tc, 1500. évi 14. tc. Hármaskönyv II. R. 25., 82. cím.