Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)

úgy találják, amint a paraszt mondta, a kárért, amelyet az asztag felforgatásával okoztak, a parasztnak nyomban egy aranyat fizessenek. Ha ezt vonakodnának megfizetni, vagy nehézségeket csinálnának, a paraszt a tizedszedő lovát szabadon elvehesse. Hogy ezt könnyebben és kényelmesebben megtehesse, a jelen decretummal elrendeljük, hogy a tizedszedők, mielőtt elkezdenék az asztagot megvizsgálni, tartozzanak lovaikról leszállni, és azt a tizedfizető házába vagy curiájába bekötni.

46 XLII. Továbbá hogy az egri egyházmegyében a parasztok a tizedül járó állatokat csak Szent Mihály főangyal ünnepéig legyenek kötelesek eltartani. És ha az állatok azután esetleg elpusztulnának, a parasztokat ezért semmiképpen se lehessen megterhelni, de tartozzanak esküt tenni, hogy nem az ő hibájukból és nem bűnösségből és nem az ő akaratukból pusztultak el.

47 XLIII. Továbbá, vannak bizonyos vármegyékben olyanok, akik a tizedszedés idején egy kertet búzával és gabonaszemekkel és egy pincét borral maguknak meg szoktak tartani, s az innét járó tizedeket a maguk részére szedni. És mivel úgy látszik, hogy ez a visszaélés a szent királyok rendelkezése ellenére kapott lábara — tudott dolog ugyanis, hogy ők mindig úgy rendelkeztek, hogy csak a falubírák legyenek felmentve, és ők is csak a tizedek összegyűjtésével járó munkák, szolgálatok és költségek miatt —, ezért elrendeltük, hogy az ilyen visszaélés szűnjék meg, és örökre eltöröltnek tekintessék, úgyhogy semmiféle kertet és semmiféle pincét a tizedelésnél ne hagyjanak meg a földek urainak. Az ellenszegülőket és a rendelet áthágóit az ispán alkalmas eszközökkel kényszerítse, és ha ő lanyha volna, vagy egyenesen vonakodnék ezt megtenni, erről értesíteni kell a királyi felséget, aki végül is tartozzék azokat kényszeríteni.

48 XLIV. Továbbá elhatároztuk, hogyha az országlakosok közül némelyek, bármilyen rendűek és rangúak legyenek is, a tizedek miatt bárminő személyekkel és bármennyi idő óta a római curia előtt pereskedtek vagy jelenleg is pereskednének, a pert ott szüntessék meg, és kötelesek legyenek május hó elsejéig, azaz Szent Fülöp és Jakab apostolok ünnepéig a királyi felség bírói széke elé visszavonni. Ha elhanyagolnák azt visszavonni és a királyi felség előtt megjelenni, ez köteles lesz a megjelenő fél kérelmére — tekintet nélkül a másikak makacsságára és távollétére —, ami igazságos lesz, elrendelni s az ügyet véglegesen befejezni és mind a tőke és károk összegére, mind a költségekre nézve ítéletet mondani és annak kellő végrehajtását a jelen decretum erejénél fogva megparancsolni.

49 XLV. Azonkívül elrendeltük, hogy ezentúl az országlakosok közül senki se merjen se tizedek, se bármilyen más dolgok miatt a mondott római curiában pert folytatni. Ha pedig némelyek a főpap urak közül vagy más egyházi személyek bármilyen országlakosokkal vagy megfordítva, akár mentesség címén, akár amiatt, hogy a tizedeket nekik igazság szerint és teljesen meg kell-e fizetni, vagy más módon a tizedek vagy bárminő dolgok miatt pert indítani vagy a megindított pert folytatni akarják, ezt a királyi felség előtt megtehessék, de sehol másutt; aki a vállalt uralkodásból folyó kötelességénél fogva köteles lesz kinek-kinek a perbeli állítások és bizonyítékok szerint, ami igazságos lesz,