Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)

XII. Továbbá hogy a püspökök, akiknek egyházmegyéjében ilyen apátok és prépostok vannak, tartozzanak őket és konventjeiket minden évben kétszer személyesen meglátogatni. Ha pedig fontosabb dolgokkal volnának elfoglalva vagy távol volnának, mindamellett kötelesek legyenek azt helyetteseik és prépostjaik vagy más jó és képzett egyházi férfiak útján megtétetni. És ha azt tapasztalnák, hogy az apátok vagy prépostok a szabályzatot nem tartják meg, vagy egyébként rossz életet élnek, vagy püspökükkel szemben engedetlenek, tegyék le őket, és javadalmaikat adják át jobbaknak. Ha a szerzetesek konventjében is volnának rosszak és engedetlenek, a látogatók vessék ki őket. Mert ha az apátok és prépostok jók, a szerzeteseknek is szükségképpen jóknak kell lenniök, és úgy sem a levelek kiállításában, sem más dolgokban nem fordulhat elő csalárdság.

13 XIII. Továbbá némelyek a perbehívásokban ezt szokták kitenni: N. és N. beleegyezésével és akaratából, ami egyenesen Isten és az ő igazsága ellen valónak látszik. Ugyanis ki tudhatja, hogy beleegyeztek-e abba vagy akarták-e azt, ami állítólag elkövettetett? Mert titkos dolgok és szándék felett Istenen kívül helyesen senki sem ítélhet. Ezért elrendeltük, hogy ezentúl sohase rendeljenek el ilyen perbehívásokat. A nemesek feleségét, anyját, leányait és nővéreit sohase hívják perbe, hacsak nem olyan birtokjogok miatt, amelyekről úgy látszik, hogy őket is egyenlőképpen illetik. Ezzel az előbb mondott záradékkal azonban: N. és N. belegyezésével, akaratából és bujtogatására sohasem szabad őket perbe hívni. Ha ez esetleg előfordulna, a rendes bírák és az ítélőmesterek sohase vegyék figyelembe, és ne is engedjék meg soha.

14 XIV. Továbbá a közös tanúvizsgálatok tartására nézve elrendeltük, hogy a felek igazságának világosabb kiderítésére azokat, mint eddig, úgy a jövőben is lehessen tartani.

15 Azonban olyan módon kell megtartani, hogy valahányszor ilyen vizsgálat szüksége felmerül, mindkét fél egy napon, ugyanazon vármegye törvényszékén tartassa meg. Továbbá hogy a káptalani vagy konventi tanúbizonyság és a királyi emberek mindkét fél részére ugyanazok, nem pedig különbözők legyenek. És hogy az egyes tanúskodók egyenként tartoznak esküt tenni, és a káptalani vagy konventi ember és a királyi emberek kérdezzék ki és hallgassák ki őket arról az ügyről, amire nézve tudomást akarnak szerezni. És továbbá hogy az ilyen vizsgálat és tanúskodás idején a peres felek ne lehessenek jelen, hanem a királyi s a káptalani vagy konventi emberek zárják ki őket, s eltávolításuk után, mint előbb mondtuk, mindenkit külön-külön kell kikérdezni és kihallgatni. Az ilyen tanúskodáshoz azonban az esküszegőket, becsteleneket és akik tisztességüket és emberi méltóságukat elvesztették, továbbá a nem nemeseket, még ha birtokosok is, de a királyi felség által nem lettek megnemesítve, elfogadni és odabocsátani nem szabad. Továbbá a szemügyre-vételezés tekintetében tartsák meg a régi módot és szokást.

16 Továbbá mivel a közös tanúvizsgálatok helytelen lefolytatása miatt némelykor kedvezésből és gyűlölködésből, máskor a felek félelme miatt igen sok, mégpedig nyilvánvaló hamis eskü történt, hogy tehát elkerüljük és megsemmisítsük a lelkeknek ezeket a csapdáit és egyúttal megszüntessük ezt a vé-