Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)
rály Korneuburgban látott el kézjegyével. — Az oklevelet II. Ulászló király 1504. július 11-én megerősítette. A Magyar Országos Levéltárban őrzik. Forrás: Teleki József gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. XII. Pest, 1857. pp. 3942. Sz. Galántai Erzsébet fordítása. 1 V. (Habsburg) Frigyes (1415-1493) osztrák főherceg, német király (1440-1493), német-római császár (1452-1493). 2 Rangoni (Veronai) Gábor (1420-1485) Rangoni gróf természetes fia, egri püspök (1475-1486), 1477-től bíboros. 3 Filipecz János (1431-1509), váradi püspök (1476-1490). 4 Szapolyai Imre (7-1487) szepesi gróf. 5 Bánffy Miklós (7-1501) pozsonyi főispán. 6 Schönberg (Chomberg) György pozsonyi prépost (1455-1488). 7 I. Ferrante (1423-1394), nápolyi király (1453-1494). 8 Krems, alsó-ausztriai város a Duna és a Krems összefolyásánál. 9 November 11. Hainburg város Alsó-Ausztriában a Duna mellett. 10 Gmunden város Felső-Ausztriában a Traunsee mellett. 149. 1479. július 21. Óhajtván továbbá — mivel ügyeink már elrendezó'dtek — tartós békével és örök barátsággal megújítani a régi jóindulatot és jóviszonyt a felséges uralkodóval, Ulászlóval... Mi, Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya, továbbá Szilézia és Luxemburg hercege, Morvaország és Lausitz őrgrófja. Jelen oklevéllel tudatjuk mindazokkal, akiket illet, hogy kellő megfontolással felidézve ama régi jóindulatú barátságot és szomszédságot, amely egykor Magyarország és Csehország királyai és eme két királyság, azaz Magyarország és Csehország között a királyok és főemberek erős igyekezete folytán mindkét részről kölcsönösen fennállt, óhajtván továbbá — mivel ügyeink már elrendeződtek — tartós békével és örök barátsággal megújítani a régi jóindulatot és jóviszonyt a felséges uralkodóval, Ulászlóval 1 , Csehország királyával, szeretett testvérünkkel, és nemcsak közöttünk, hanem mindkettőnk országa és alattvalói között is; óhajtván továbbá a régi állapotába juttatni a különböző háborúk alkalmával eme szomszédos országok számára szerzett békét, hogy mindkettőnk alattvalói békében, nyugalomban és barátságban éljenek, és országaink lakóik egyetértése folytán megnőtt gazdagságban még jobban gyarapodjanak, ezért alapos megfontolás után Magyarország főpapjainak és báróinak tanácsára és akaratából az említett felséges Ulászlóval, Csehország királyával és tanácsnokaival báróival, előkelőivel és főembereivel, akik egész