Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)
lyét, továbbá a felséges Ferdinánd urat, Szicília királyát 7 , a császári felség és a felséges király, illetve Magyarország között kötött és az Apostoli Szék által jóváhagyott korábbi egyezségek azonban sértetlenül maradnak. Elrendeltetett továbbá, hogy a béke megőrzése végett egyik fél se tartson semmilyen rangú embert földjein, illetve uradalmain a másik fél kárára vagy sérelmére. Szintén elhatároztatott, hogy mostantól egyik fél se háborgassa a másik fél alattvalóit közvetlenül vagy közvetve a másik fél akarata ellenére, hanem engedjék azokat szabadon engedelmeskedni igaz uruknak, és ha ennek valamilyen eddigi kötelezettség ellentmondana, az eme írás folytán legyen semmis, és teljességgel veszítse érvényét. Ezenkívül adassék vissza a császári felség szövetséget illető levele, ha a királynál vagy embereinél van. Elrendeltetett továbbá, hogy miután a királyi felségnek bemutatták a Cseh Királyságba és a szent birodalmi választófejedelemségbe történt beiktatásról szóló, hozzájárulást tartalmazó levelet, a Szent Római Birodalom szokása szerint és abban a formában, ahogyan az a cseh király elsőszülött fiának adatott, a változtatandók változtatásával, a királyi felség tüstént vonja ki síkmezei seregét a császári felség területéről, és adjon elismervényt a császári felségnek, amely a szokásos esküt tartalmazza. A császári felség pedig első találkozásuk alkalmával személyesen adja át a királynak az említett királyságot és választófejedelemséget. Hasonlóképpen megegyeztek abban, hogy amennyiben a lengyel király elsőszülött fia vagy maga a lengyel király az említett beiktatás miatt háborút indítana a császári felség ellen, akkor a királyi felség lehetősége szerint köteles és tartozik segítségére sietni, mintha szeretett apja lenne, mivel miatta szenvedi el a méltánytalanságot. Megegyezés történt arról is, hogy a következő vízkereszt ünnepe táján legyen országgyűlés Krombs 8 városában, ahol jelenjenek meg mind Alsó-, mind Felső-Ausztria rendjei, s az itt megjelentek valamennyien és egyenként szabadon és korlátlanul tartózkodhassanak ott és térhessenek haza. Megállapodás történt továbbá arról, hogy ama országgyűlésen Alsó- és Felső-Ausztria mind a négy rendje tartson összeírást, és a császári felség vonatkozó levele szerint kötelezze magát arra, hogy a királyi felségnek a közeli Szent Márton napján Hamburgban 9 ötvenezer forintot fizet, magának a királynak vagy e célra küldött embereinek. Hasonlóképpen a következő Szent Márton napján újabb ötvenezer forintot tartoznak fizetni ugyanazon a helyen a király vagy emberei kezéhez csel és csalárdság nélkül. Amennyiben ezt az öszszeget az említett határidőben nem fizetnék meg, úgy a királyi felségnek szabad legyen azt bármi módon, bármilyen kár okozásával behajtania az egyezség sérelme nélkül; az összes többi határozat épségben és érvényben marad. Megállapodtak abban is, hogy mind a császári felség, mind a haza rendjeinek kötelezvénye az említett összegről, valamint a király feloldozó levele és valamennyi vár és város nyugtatványa a megállapodás szerint hű kezekbe kerül; eme iratok átadása után pedig a királyi felség és emberei által a háború-