Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)

szolgálatait illetően teljességgel arra szánjuk, hogy ha te úgy látod: bármit is el lehet érni általa az övéinél a keresztény ügy érdekében, belátásod szerint cselekedj vele. Kelt Rómában, Szent Péternél, 1463.

8 május 26-án. II. Pál

9 pápa levele Mátyás királyhoz. Mátyás király Janus Pannonius pécsi püspököt és Rozgonyi János tárnokmestert küldte Rómába, hogy az újonnan megválasztott pápát, II. Pált üdvözöljék, és a török elleni háború kérdéseiről tárgyaljanak vele. A pápa levélben tájékoztatta a királyt állásfoglalásáról és a küldött pénzsegélyről, továbbá Dsem török szultánfi ügyéről. A levél a pápai diplomáciai levelezés szép példája. — A levél eredetije elveszett, szövegét azonban egy korabeli kódex megőrizte. A Bibliothéque Nationale-ban, Párizsban őrzik. Forrás: Teleki József gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. XI. Pest, 1854. pp. 123127. Almási Tibor fordítása. 1 A követek: Janus Pannonius pécsi püspök (1460-1472) és Rozgonyi János tárnokmester. 2 Vö. I. 1. Tesz. 2., 19-20. 3 II. Pál pápa 55 200 dukátot adott át a török elleni hadjáratra. 4 Zsid. 11., 33-40. 5 Kánaán Palesztina és Fönícia neve az ókorban a zsidó megszállás előtt. 6 A Földközi-tenger délkeleti partvidékén élt ősi nép. Hegemóniájukat a Kr. e. 10. században az izraeli királyság törte meg. 7 Dsem (1459-1495) II. Mohamed szultán fia, aki felkelt bátyja, Bajazid ellen, majd menekülnie kellett. Hosszú ideig a pápai udvarban élt fogolyként. 8 Helyesen: 1465. 9 II. Pál (Pietro Barbo) pápa (1464-1471). 142. 1466. április 22. Az ilyesfajta nyers ... bőröket... szekereken és ... lovakon nagy mennyiségben külföldre szállítják ki... Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, stb. királya, híveinknek, valamennyi és minden egyes magyar királyságunkbeli, illetve moldvai és havasalföldi részekbeli kereskedőnek és kalmárnak, akik a jelen írásról tudomást szereznek, üdvöt és kegyet! Híveink, a körültekintő Veresmarti Geréb Péter úr, polgármester és Henlin László esküdt polgár Szeben

1 városunkból felségünk színe elé járulván a maguk, illetve az erdélyi részeinken levő városokban, mezővárosokban és falvakban megtelepedett szász lakosságunk összessége nevében azt igyekeztek kifejteni előttünk, hogy jóllehet a régi szokásjog alapján ők korábban olyan kiváltsággal rendelkeztek, mely szerint a nyers, azaz hozzáértő kezek munkája-