Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)

mi a hit ügyét mégsem akarván cserbenhagyni, az Apostoli Szék ereje és le­hetőségei fölött teszünk erőfeszítéseket; még előzőleg tisztelendő testvéreink, a római Szentegyház bíborosai, akik sorába tartoztunk akkor magunk is, mi­után boldog emlékezetű elődünk, Pius meghalt Anconánál, elküldtük felséged számára azt a teljes pénzösszeget, amelyet említett elődünk a hadjáratra és személyes útrakelése céljából összegyűjtött, fontosabbnak tartva a hit szükség­letét, mintsem az elkövetkező pápa rászorultságát, aki azután kiürült kincstá­rat talált. És ama bizonyos pénz egészét — amely mintegy 42 500 aranyra rú­gott — nem idegenbeliektől és máshonnan befolyt segélyekből, hanem tulajdon pápai területünkről, a római egyház földjeiről gyűjtöttük össze. Most pedig 7550 aranyat teszünk még ehhez, és bocsátunk rendelkezésedre azzal, hogy a leszámolt pénzt követeid eljuttassák hozzád, s azt a magunk követének taná­csával és rendelkezésével a hit ügyére fordítsd. 3 Alig 9 hónap telt még csak el azóta, hogy az isteni kegyelem az apostoli méltóságba emelt bennünket, és jól­lehet az egyházi kincstárat és az apostoli kamarát súlyos adóssággal megter­helve találtuk, mégsem akartunk ily nagy szükség közepette cserbenhagyni. Ama 100 000-en túl, amelyet felséged a korábbiakat is számítva e [Szent-] Széktől kapott, másik 40 000-et a hit szükségletére ugyancsak kifizettünk kü­lönböző előkészületekre más olyanoknak, akik ugyanezen ügyben fáradoznak. Többet és hathatósabbat is teszünk majd bizonyára, ha az Úr lehetőséget ad ehhez számunkra, vagy ha buzdításaink és ösztönzéseink valahára a keresztény királyok és fejedelmek lelkét a katolikus hit védelmére indítják. E dolog tekin­tetében sűrűn küldött levelekkel és követekkel is intettük az apostoli gondos­kodás alá tartozó összes területet. Te azonban legdicsőségesebb fiúnk, a keresztényi remény és vitézség egyedüli oszlopa ne rettenj vissza se az ellenség sokaságától, se a támogatás csekély voltától; a keresztényeknek nincs hathatósabb fegyverzetük hitüknél, amely által a szentek országokat győztek le, erejével — mint Szent Pál mondja — oroszlánok száját tömték be, lángoló tüzet oldottak el, megmenekültek a kard élétől, hősökké váltak a háborúban. 4 Az Úr képes szétmorzsolni kis se­reggel éppúgy az ellenséget, mint hatalmassal, és hozzásegíteni a győzelemhez a mennyből vitézeit; még soha nem hagyta cserben az isteni irgalom a benne reménykedőket, legtöbbször kevesek által futamította meg a megszámlálhatat­lan sokaságú hadakat, víztömeggel fedte be egykor a menekülő népét üldöző egyiptomiakat, hatalmas királyokat ölt meg, és szétzúzta Kánaán 5 minden ki­rályságát, kis számú kiválasztottal semmisítette meg a filiszteusok 6 mérhetet­len sokaságú hadsorait, harciszekereit és lovasságát, az Angyal kezétől egyet­len éjszaka alatt 185 000-en hullottak porba. Ne befolyásolja legyőzhetetlen lelkedet némely fejedelmek tunyasága vagy a keresztények restsége, hiszen ne­ked olyan dicsőség és győzelmi pálma adatik meg, amelyet kegyes összevetés­ben a régi királyok, illetve hazád és atyád vitézsége hív versenyre és tesz fé­nyessé. Magad is jól tudod, hogy e csodálatra méltó hadi erények bajnoka, tu­lajdon atyád, hányszor vette fel kisebb létszámú erőkkel a küzdelmet a legsze­rencsésebben az ellenséggel; ő sohasem habozott Krisztus dicsőségéért szem­beszállni ellenfeleivel, vagy holtan összeesni hitéért. És a mindenható Isten

Next

/
Thumbnails
Contents