Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)
A Mátyás király 1464-ben rendezett koronázási ünnepségére hívó, Pozsony város számára küldött levél. — Pozsony város levéltárában (Szlovákia) őrzik. Forrás: Teleki József gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. XI. Pest, 1854. pp. 8182. Almási Tibor fordítása. 1 Március 25. 2 Dombró, Dubrava (Horvátország). 3 Január 28. 141. 1465. május 26. Mindazt a segítséget megadtuk számára, amelyet a méltányosság és az ésszerűség figyelembe vételével képesek vagyunk és tudunk nyújtani, illetve amennyire a pápai területek erejéből telik... Szeretett fiúnak, Mátyásnak, Magyarország kiváló királyának. Nemrégiben járultak az Apostoli Székhez felséged követei 1 , akik nyilvánosan hitet tettek személyed és országod nevében az engedelmesség mellett. Tekintve, hogy ismerjük már a legájtatosabb fiú kötelességérzetét a kegyesség atyja iránt, illetve az ő népének őszinte odaadását a római Szentegyház — tulajdon anyja — iránt, igen nagy keggyel és jóleső érzéssel fogadtuk az engedelmességet tőletek mint az Apostoli Szék hű gyermekeitől. Mert jóllehet az apostoli igehirdetés hangja eljut a földkerekségen mindenütt gyökeret eresztett összes egyházba, mégis ama népek között, amelyeknek mintegy létalapjuk rejlik ebben az apostoli sziklára emelt várban, Szent Péter — az ő szolgálói és utódai révén — legfőképpen is benneteket nevelt rá és tanított meg arra, hogy miáltal Krisztus evangéliumán keresztül a római Szentegyháztól nyertetek életet, ezért ti legyetek — amint az apostol mondja — koronánk és az örömhír az Úrban, 2 s ez magyarázza azt, hogy az igehirdetés kezdete óta a magatokévá tett hit nemcsak megmaradt csorbítatlanságában, hanem heves erősséggel mindenkor izmosodott is. Amiatt pedig, hogy jó cselekedeteitek és kegyes jámborságotok érzülete révén mindig az üdvözülés felé haladtok, magunknak is méltán kell örvendeznünk az Úrban, hiszen a pásztor gondoskodása nyájának fejlődése szerint érdemel dicséretet. Említett követeitek nyilvánosan és külön előttünk is feltárva buzgalmadat a hitvédelemre és szent célodat a törökök elleni hadjárat előkészítésére, segítségünket kérték. Nagyon szerettünk volna, drágalátos fiúnk, az ily nagyszabású dologban komolyabb és hathatósabb támogatást nyújtani számodra, amit mindenképpen meg is tettünk volna, ha a közös ügy a keresztény fejedelmek közös buzgalma és egyesült ereje által — mint az méltányos lenne — ez ideig segítséget kapott volna. Minthogy azonban többekben kihűlt az isteni szeretet, s az ilyeneket a belső viszályok és a honi cselszövések még restebbekké tették,
