Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
A SZENT RÓMAI BIRODALOM KORMÁNYRÚDJÁNÁL (Blazovich László)
iknak leszolgálták, azok mentesek legyenek attól; akik pedig nem szolgálták le, azok kötelesek leszolgálni. Továbbá minden nemesnek jogában áll birtokán a maga jobbágyai közt régi szokás szerint törvényes igazságot tenni. Ha valamely jobbágyai jogszerűen elítéltetnének vagy megbírságoltatnának, úgy a nemesnek szabadságában van a büntetést behajtani rajtuk, és ugyanolyan oknál fogva meg is bírságolni, de úgy, hogy ha valamelyik jobbágy földesura ítéletével megelégedni nem akarna, az eddigi szokás szerint legyen lehetősége más faluba, illetve mezővárosba áttenni ügyét kivizsgálás végett; ahol bármilyen döntést hoznak róla, mindketten — mind a földesúr, mind a jobbágy — azzal megelégedni tartoznak. Továbbá ha valaki a parasztok vagy jobbágyok közül földesurától törvénytelenül, annak engedelme nélkül s a köteles földbért sem téve le, adósságait meg nem fizetve, a mostani háborgás alatt más helyre költözött megtelepülés végett, az ilyen embert vagy parasztot azon nemesnek, akinek birtokáról távozott, az ország bevett szokásai szerint hazavinni hatalmában áll, éspedig oly módon, hogy a jobbágy hazavitele és hazaérkezése után tizenöt napig tartozik ott maradni, ahonnan jogtalanul eltávozott, adósságait fizesse ki, s azután, ha kitart abban, hogy máshová akar költözni, miután engedélyt kapott és a köteles földbért letette és egyéb tartozásait megadta, szabadon eltávozhat. Továbbá hasonló módon, ha valaki a parasztok vagy jobbágyok közül a jövőben máshova akarna áttelepedni, akkor miután engedélyt kapott, a köteles földbért letette, minden tartozását és jelesül az előírt adó felét, mellyel földesurának tartozik, teljesen kifizette, szabadsága legyen az elmenésre, minden hamis károsítás nélkül a földesura részéről. Továbbá minden jobbágy régi szokás szerint tartozik földesura malmainak épületeit, gátjait karbantartani és a malmok fenntartásához bármily munkát elvégezni. Továbbá egy paraszt se merészelje a nemesek meghitt emberét bármi költött szín alatt, szóval vagy tettel, igaztalanul, törvényes eljárás nélkül háborgatni vagy zaklatni, hanem a béke megóvása érdekében békén lenni tartozik. Továbbá a fent említett nemesek a megjelölt határidőig a fent említett kapitányokat és parasztokat se szóval, se tettel meg ne támadják, vagy a jelen támadásból kifolyólag valami bűnt szemükre ne vessenek, hanem a fent írt módon békén maradjanak, és viszont senki a nevezett kapitányok vagy parasztok közül az említett nemeseket se szóval, se tettel, felhánytorgatva a jelen támadásban ért sérelmeket, zaklatni vagy bármi módon bántalmazni ne merje. Ha pedig valaki a nemesek közül ezt megszegné, attól tüstént álljon el, sőt azonfelül a vajda vagy az alvajda e nemes részéről elégtételt szolgáltatni tartozik. Ha pedig valaki a kapitányok vagy a parasztok közül szegi meg, akkor annak a nemesnek, akinek jobbágya a rendelkezéseket be nem tartja, joga van az ilyen hit- és megállapodásszegőt fej- és jószágvesztésre ítélni. Továbbá ha a vajda vagy az alvajda leveleivel hadba szállók módjára felkelni rendeli a mondott parasztokat és a köznépet az ország ellenségei ellen,