Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
A SZENT RÓMAI BIRODALOM KORMÁNYRÚDJÁNÁL (Blazovich László)
akkor a parasztok vagy a köznép nyomban hadba szállók módján felkelni és a vajdák meghagyása szerint a sereghez csatlakozni tartoznak. Továbbá az előbb említett rendelkezésre és annak minden cikkelyére és záradékára vonatkozóan a felsorolt felek között oly kikötés tétetik, hogyha valamelyik a felek közül a kitűzött határidőig, amelyről előbb szóltunk — vagy addig, amíg ebbeli követük vissza nem tér a császár felségétől — az említett rendelkezésnek vagy egyezségnek ellenszegülne, vagy szigorúan be nem tartaná, úgy ama fél katolikus hite megszegésében marasztaltassák el, és esküszegőnek tekintessék. Abban az esetben, ha ez nemes, akkor a vajdának vagy alvajdának, miként a hitszegőt büntetni és elítéli szokta, szabad lehetősége van bírsággal sújtani. Ha pedig paraszt, az ilyet földesurának legyen jogában földjétől megfosztani és minden javát és jószágát elvenni. Továbbá a fenti rendelkezést minden cikkelyére és záradékára nézve úgy kötötték, hogy csupán addig legyenek érvényben, amíg az ő említett követeik a császár úrtól visszatérnek. Mind a két fél, az említett nemesek és parasztok egyaránt, kötelesek a közeli Mindszentek napjáig 18 a fenti kötés terhe alatt az említett követeket a császár úrhoz elküldeni. Ha pedig valamelyik fél elküldeni nem akarná vagy ezt elhanyagolná, akkor ebből következőleg esküszegőnek számít. E jegyzéknek a mi pecsétünkkel, nevezetesen Jakcs Mihály és Tamási Henrik székely ispánok, továbbá Lóránd alvajda pecsétjével a kolozsmonostori egyház konventjében történt hitelesítését tanúsítják: az összes nemesek nevében és személyében Valkói Benedek és Szamosfalvi Gerő fia László, az összes paraszt személyében pedig Virágosberki Oláh Mihály és Nagy Antal, vagy Antal távollétében Gazda Benedek Diósról. Miután e jegyzéket, jóllehet bizonyos cikkelyei nem teljesen egyértelműek és határozottak, a jelen oklevelünkbe szóról szóra belefoglaltuk az említett Gerő fia László és Valkói Benedek, továbbá a nevezett Oláh Mihály és Gazda Benedek, valamint Ács Mihály ugyanazok nevében, mint fentebb színünk előtt egyhangúan és egyöntetű előadásban kijelentették, hogy a fent előadottakat összességükben és egyenként egyfelől a fentebb megnevezett választott nemesek eme erdélyi részek összes nemesének a nevében, másfelől pedig a fent említett kapitányok és választott parasztok az összes jobbágyrendű nép személyében, az említett nagyságos Kusalyi Jakcs Mihály és Tamási Henrik székely ispánok és Lóránd alvajda színe előtt kötötték meg és szerezték. Ennek tanúságául jelen levelünket kiadtuk mind a két félnek, és megerősítéséül rányomtuk pecsétünket. Kelt az Úr 1437. esztendejében Szent Dénes hitvalló ünnepe után ötödnapra 19 . A második kolozsmonostori egyezség. A 15. század első harmadában erősödtek a földesúri törekvések a jobbágyi terhek növelésére, amelyek a felemelkedni és több szabadságjoggal élni vágyó jobbágyság ellenkezését váltották ki. A feszült helyzetben Erdély egy részére kiterjedő felkelés tört ki. A nemesek és parasztok közötti két nagy összecsapás után, amelyekben az utóbbiak
