Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A SZENT RÓMAI BIRODALOM KORMÁNYRÚDJÁNÁL (Blazovich László)

Az átírás és lemásolás a<z 14>44. esztendőben Szent Vid napján

5 történt. A pozsonyi péklegények testvériségének alapító levele. A 14. században indul el a céhek szerveződése Magyarországon, és a század utolsó negyedétől terjed el e szervezeti forma, amely az egyazon városban vagy körzetben élő, azonos ipart vagy foglalkozást űző szabad kézművesek zárt rendszerű érdekvédelmi szervezete, amely a vallásos egyesület szerepét is betöltötte. Működésüket a városi elöljáróság vagy a földesúr engedélyezte a céhlevél kiadásával. A pozsonyi péklegények a céhek mintájára testületbe tömörültek. Alapítólevelük feltehetően bécsi minta alapján készült. A céhlevelek a be- és kilépés szabályait, valamint a céhtagok jogait és kötelezettségeit szabályozták elsősorban. — Az 1433-ban összeállított céhlevél eredetije nincs meg, szövegét azonban Pozsony város Könyvébe 1444. június 15-én bemásolták. Pozsony város levéltárában (Szlovákia) őrzik. Forrás: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. 1. rész. 1000-től 1526-ig. Szerk. Lederer Emma. Bp., 1964. p. 313. (A fordítást az eredeti alapján módosította Érszegi Géza.) 1 Pozsony, Bratislava (Szlovákia). 2 A középkor során a vallási és világi fraternitas-ok, testvérületek számos formája létezett, amelyeket az azonos érdeklődésű, foglalkozású vagy jogi állású emberek hoztak létre önvédelmi, illetve érdekvédelmi szervezetükként. 3 Karácsony december 25. Krisztus születése, Húsvét, Krisztus feltámadása, az első tavaszi holdtölte utáni vasárnap. Pünkösd, a Szentlélek eljövetele, a húsvét utáni 7. vasárnap. Űrnapja, a pünkösd utáni első vasárnapot (szentháromság vasárnap) kivető csütörtök. 4 Nagyobb méretű fonott kosár. 5 Június 15. 127. 1437. október 10. Mi a Boldogságos Szűz Mária kolozsmonostori konventje adjuk emlékezetül... Mi, a Boldogságos Szűz Mária kolozsmonostori konventje

1 adjuk emlékezetül, hogy Szamosfalvi Gerő fia László és Valkói Kis Benedek a maguk, valamint a királyság Erdély eme részein levő nemesek közösségének képviseletében egyfelől, másfelől viszont Virágosberki Oláh Mihály kapitány, továbbá a Dióson lakó Gazda Benedek és a Csehin

2 lakó Ács Mihály ugyancsak a maguk és Erdély ezen részein élő köznépe közössége nevében megjelentek színünk előtt, és bemutattak és átadtak nekünk bizonyos, az említett nemesek közössége, a kapitányok

3 és a köznép közössége, valamint a parasztok egész közössége által közöttük a béke feltételéhez és egyezségéhez fűzött jegyzéket,