Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
NAGYHATALOM KÖZÉP-EURÓPÁBAN (Blazovich László)
hogy ez a birtok a nemes úrasszony, Majs mester özvegye ajándékából az ábrahámi apáthoz, Péter testvérhez és monostorához tartozik, és az említett ünnepélyes oklevelek tartalma dacára azt a legkevésbé sem tarthatja meg, ezen a közgyűlésünkön anélkül, hogy magának és utódainak bármiféle jogot fenntartana, az apátnak, Péter testvérnek és az ábrahámi Szűz Mária monostornak előttünk örökre visszaadta, és végül emberünk a szekszárdi egyház szerzetes konventjének tanúsága mellett, jogszerűen, a szomszédok és határos birtokosok törvényes összehívása után és azok jelenlétében, minden ellentmondás nélkül ezt a Görbő nevű birtokot minden haszonvételével és tartozékával az említett határjelek szerint mások birtokaitól és birtokrészeitől elválasztotta és elkülönítette, ugyanezen apátot, Péter testvért és a Boldogságos Szűz ábrahámi monostorát örökre beiktatta, ezért mindazt, ami az előzőkben történt, megfontolva az említett Tolna vármegye alispánjával, szolgabíráival, esküdtjeivel az említett Görbő nevű birtokot azokkal az említett határokkal, melyekkel az apátot, Péter testvért és az ábrahámi monostorát, ahogy előrebocsátottuk, a mi emberünk, az említett szekszárdi konvent tanújának jelenlétében minden ellentmondás nélkül abba beiktatta, és az említett úrasszony, Fennena Magyarország néhai királynéja ünnepélyes oklevelének tartalma szerint, az apátnak, Péter testvérnek és ábrahámi monostorának azon a jogon, amellyel közismerten hozzá tartozik, örök birtokul neki ítéljük, hogy tartsa, bírja, birtokolja mások jogának sérelme nélkül. A dolog örök emlékezetére és érvényességére ezen hiteles függő pecsétünk erejével megerősített ünnepélyes oklevelünket adjuk az apátnak, Péter testvérnek és ábrahámi monostorának. Kelt az említett közgyűlésünk negyedik napján 14 a jelzett helyen az Úr 1351-ik esztendejében. Gilétfi Miklós nádor Tolna vármegyében közgyűlést tart. Miután a nádor önálló nagybíró lett, nemcsak saját curia-jában, hanem a vidéket járva is bíráskodott. Az egy vagy több megye számára tartott, a király által előre meghirdetett közgyűléseken (congregatio generális) a nádor a megyei tisztségviselőkkel együtt bíráskodott. Eme közgyűlés a 13. század második felétől a 15. századig a vidéki bíráskodás legfontosabb fóruma volt, ahol kezdetben bűnügyeket, később birtokügyeket is tárgyaltak. A szabad ég alatt tartott gyűléseken a megye nemessége szabadon részt vehetett. Az oklevél hűen tükrözi a közgyűlés eljárásjogi részeit, bemutatja a határjárást, amelyet a bírói segédek (nádori ember a konvent bizonysága mellett) végeztek. — Az Esztergomi Főszékeskáptalan Magánlevéltárában őrzik. Forrás: Érszegi Géza: A középkor. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve. I. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1978. pp. 57-59. 1 Gilétfi (Zsámboki) Miklós nádor (1342-1356). 2 November 7. 3 Ábrahám (Ábrán) monostora a Dombóvártól északra elterülő vidéken, a Kapós folyó mentén feküdt ciszterci apátság és település. 4 Fennena III. András király első felesége, Ziemomysl kujáviai fejedelem leánya.
