Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
MEGÚJULT GAZDASÁG – ERŐS ÁLLAM (Blazovich László)
reskedelmi javaikkal érkeznek, a háborús és békétlen idők óta gonosztevő emberek csalárdságai s jogtalan vámkivetések következtében jóformán mindeddig és egészen mostanáig elhagyott volt, mi, minthogy az Istentől reánk bízott tisztünkből fakad — az egymás közti kényelmesebb és nyugodtabb közlekedésük megjavítására és helyreállítására fordítván gondolatunkat — először is kiváltképpen a felséges és kiváló fejedelemmel, János úrral, ugyanazon [isteni] kegyelemből a csehek dicsőséges királyával, a mi igen kedves rokonunkkal 1 tanácsot tartottunk, s a fentebb említett dolgok ügyében behatóan érdemes megbeszélést folytattunk. Majd pedig — mindkét királyság javát figyelembe véve — királyságunk főpapjaival és báróival gondos tanácskozásra került sor. S az ő tanácsukra elhatároztuk, hogy mind a mi kereskedőink, mind Csehország s más, távolabbi országok kalmárai az alább leírt országos közutakon kötelesek járni és közlekedni, s vámokat csak az alább megjelölt helyeken és módokon tartoznak elrendelésünkre fizetni. Tudniillik: a kereskedelmi áruk után nyolcvanadot kell fizetni a magyar királyság határai közé való első belépéskor Fehéregyházán, amelyet közönségesen Újvárnak 2 neveznek; azután pedig vagy Sasváron 3 vagy Szenicen 4 minden egyes kereskedőkocsi után, amit közönségesen rudasszekérnek mondanak, fizetni kell egytizenhatod márkát vagy három garast; továbbá minden, aynczasnak 5 nevezett szekér után félvám, azaz másfél garas jár. Innentől kezdve csak Jablonicnál, Korlátkő vára 6 vidékén kell hídvámot leróni, mégpedig minden kocsit húzó ló vagy ökör után egy bécsi dénárt, továbbá az eladásra szánt jószágok közül két nagyobb után ugyancsak egy bécsi dénárt; azután négy kisebb állat után — mint amilyen a juh, a kecske és a disznó — szintén egy bécsi dénárt és nem többet. Ezt követően a Bikszárd 7 nevű helyen vagy Binóc faluban 8 kötelesek annyi vámot fizetni a kalmárszekerek után, mint amennyit Sasváron és Szenicen kell. Ezután Nagyszombattól 9 Budáig az alábbi helyeken kell vámot szedni a kereskedők árus szekerei után a fent leírt módon: először Farkashidán 10 , azután Semptén", majd az esztergomi érsekség Nyárhíd 12 és Udvard 13 nevezetű helységeiben, azután a Dunán túl még Esztergomban 14 , majd Csaba 15 faluban, utána Óbuda vára előtt Szentjakabfalván 16 ; Buda város kapujában csak a kocsik után kell vámot szedni úgy, amiként azt fentebb jeleztük. Még azt is kihirdetjük, hogy a fent említett vámhelyeken nem szabad a kocsikat megállítani, kivéve azokat a városokat, amelyekben rendeletünk szerint harmincadot kell behajtani. Mind a csehországi Brünn polgárainak 17 , mind pedig a mi nagyszombati polgáraink elbeszéléséből tudjuk azt, hogy ezek a vámhelyek valamennyien Béla király 18 ideje óta érvényesek, törvényesek és teljesen jogszerűek. Ezért oklevelünk révén az összes és mindenfajta kereskedőt — a mieinket, a csehországbelieket és a más országbelieket is —, akik kalmáráruikkal járják az utakat, buzdítólag hívunk, s közöljük velük, hogy áruikkal, értékeikkel, javaikkal együtt békében, biztonságban, minden akadályoztatástól mentesen — áruik és személyük veszélyeztetése nélkül — az előbb említett vámhelyeken most és a jövőben is szabadon haladhatnak át. Következésképpen Lack fia: István mesternek 19 , az újvári, berencsi 20 és bolondod 21 várnagynak, Treutulnak mondott Miklós 22 pozsonyi ispánnak, a korlátkői és hedrichi 23 várnagynak, továbbá Tót
