Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
MEGÚJULT GAZDASÁG – ERŐS ÁLLAM (Blazovich László)
Hogy pedig az egymás iránti kölcsönös szeretetünk kapcsa még erősebb legyen, megígérjük, hogy dicső elsőszülött fiúnkat, Lászlót, a cseh király úr ragyogó hírű leányának, Annának szánva, a kettőnk által közösen megállapított helyen átadjuk, és őket házassági kötelékkel egyesítjük 3 az azt követő hat hónapon belül, amint az Apostoli Széktől a vérrokonság alóli felmentést megszerezzük, 4 amelynek elnyerése érdekében a mondott király úr és egyként mi is kötelesek leszünk követeinket a nevezett Apostoli Székhez a legközelebbi jövőben elküldeni. Ha eme felmentést az Apostoli Széktől ez alkalommal nem sikerülne megszerezni, a szóban forgó szerződésnek három évre függőben kell maradnia, eközben pedig mindkettőnknek, nevezetesen az előbb mondott cseh király úrnak és nekünk is kötelességünk lesz szívvel-lélekkel, minden lehetőséget felhasználva a felmentésért fáradozni. A szóban forgó felmentés megszerzését követően pedig, midőn majd a cseh király úr említett leánya a tizenkettedik életévét betölti, őt és férjét, Lászlót a mondott király úr haladéktalanul a gyakran emlegetett Magyarország határára tartozik elküldeni, és leánya hozományaként köteles lesz az akkortól számított egy éven belül Magyarbrodon 5 10 000 márka prágai garast — márkánként 56 garassal számolva — fizetni. E 10 000 márkát a mondott helyen tartozunk átvenni, hogy onnan tetszésünk szerinti helyére szállítsuk, a cseh király pedig valamennyi országlakosa nevében szavatolja az összeg biztonságos eljuttatását Trencsén váráig. 6 Mi pedig viszonosan, említett fiúnk hozománya gyanánt 15 000 márkányi ezüstöt tartozunk adni úgy, hogy minden egyes márkának 56 prágai garast kell kitennie. A két fél részéről nyújtott, összesen 25 000 márkát érő imént mondott jegyajándékot pedig olyan formában bocsátjuk az alább leírt javakban rendelkezésükre — mégpedig elkülönítve, hogy mind a cseh király úr leányának 10 000 márkát érő, mind a fiúnkat illető 15 000 márkányi hozomány megneveztessék —, miszerint az említett 10 000 márkának a Verőce, Segesd, Lábad, Csehi, Aranyas nevű királynéi városokban 7 — beleértve ispánságaikat, tiszttartóságaikat, falvaikat és összes tartozékaikat —, továbbá Szentambrus, Szabás, a két Atád, Balhás, Ötvös, Darány, Csokonya és Újlak falvakban 8 — s ezek minden haszonélvezetében —, míg a mondott 15 000 márkának Pozsegában 9 és teljes kerületében, váraiban, városaiban falvaiban, mezővárosaiban és minden egyéb haszonvételében kell kézzelfoghatóan testet öltenie. A megegyezés szerint továbbá, ha történetesen fiúnk, László — akár halálunk előtt, akár után — úgy halna meg, hogy fiúval vagy fiúkkal rendelkezik, akkor a magyar királyságban e fiának vagy fiainak kell helyébe lépniük, és az ország örökségi jogon őket fogja mindenki mással szemben megilletni. Ha azonban lányt vagy lányokat hátrahagyva hunyna el, akkor azoknak aszerint kell majd örökölniük, amint azt Magyarország mindmáig megtartott szokása megkívánja. Abban az esetben viszont, ha nevezett fiúnk gyermektelenül költözne el e napvilágról, akkor menyünk, a mondott Anna, a szóban forgó jegyajándékot haláláig békességben birtokolhatja. Halála után pedig az a 10 000 márka, amelyet hozomány címén adott leányának a cseh király úr, visszaszáll majd őreá, illetve örököseire. A cseh király úr, illetve utódai pedig mindazon javakat, amelyek fentebb ezen 10 000 márka ellenértékéül kijelöltettek, mind-