Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

MEGÚJULT GAZDASÁG – ERŐS ÁLLAM (Blazovich László)

Továbbá, mivel láttuk, hogy a testvérek között viszálykodások vannak, s egyik a másikat megveti, azért rendeljük és sértetlenül megtartatni akarjuk, hogy a társaság minden tagja bármelyik társát bárkivel szemben tanáccsal és pártfogással segíteni tartozzék és mindenben társa előmenetelére egész erejé­vel törekedni tartozzék. Akarjuk azt is, hogy ha valamely társunkat valaki megrabolta vagy megsértette, elégtételt tartozik magának a társáért venni, és­pedig világi hatalom útján is és vitézi kézzel, míg a sértett félnek elégtétele nem lesz, hogy közülük senki se szenvedjen senkitől sérelmet. Az Úr 1326. évében Szent György vértanú ünnepnapján ezeket a szabályokat és határozato­kat hozta a Szent György-rend Károly király urunk jelenlétében és akaratából. Továbbá először, hogy a Szent György vértanú rendjebeli barátaink száma ne lépje vagy haladja túl az ötvenet. Továbbá másodszor, tartozzanak helyze­tük javítása, a király úrnak hűségfogadás s egymás között igazságszolgáltatás végett minden haladék nélkül három megszabott időben, úgymint Szent György vértanú ünnepnapján, 5 másodszor Szűz Mária születése ünnepén, 6 harmadszor újév nyolcadán 7 együtt lenni vagy egybegyűlni, éspedig úgy, hogy senki se kívánja, hogy mentsége legyen, ha nem a maga saját személyében jön, kivéve ha nagy betegség szállotta meg, vagy a király és ország ügyében van nyilván elfoglalva. Továbbá minden hónapban egyszer pénteken vagy szombaton azok, akik otthon vannak, bírájuk rendeletére tartoznak összejönni, s a királyunk és az ország jó állapotáról s azok hasznáról értekezni. Továbbá az érsek engedelméből egyházi bírájuk bűnbánat végzése után föloldhat az esküszegés alól, ha közülük valaki vagy valakik tudatlanul vagy véletlenül hamisan esküdtek, a súlyosabb esetek kivételével, amelyek felett a döntést a barátok bíráskodására bízták. Továbbá határozzuk: hogyha társaságunkból bárki ellen idegenek követné­nek el sérelmet, a bíró, ki az idő szerint lesz, megteheti, hogy király urunk le­velét adassa, megparancsolva azon föld bírájának, hogy királyi parancsra ké­sedelem nélkül elégtételt adjon a megsértettnek panaszt tevő barátunk esküje szerint. Továbbá rendeljük, hogy a rendből senkinek se legyen szabad barátságos érintkezésben lenni rendbeli barátunk ellenségével, ha megtudták az ellensé­geskedést, vagy ismerik a köztük lévő viszályt, hitszegés és a társaságból ki­zárás büntetése alatt. A Szent György lovagrend alapító oklevele. Károly Róbert király és az újonnan kialakított nagybirtokos réteg szövetségét je­lentő Szent György világi lovagrendet Szent György napján, április 24-én Közép-Euró­pában elsőként alapították. A szabályzat a dinasztikus rendekre vonatkozó pontokat tartalmaz. A tagok, a király és bárói jogait és kötelezettségeit foglalja magába, még a viseletet is pontosan rögzíti. Mégse lett hosszú életű. Sem az uralkodónak, sem a bárói­nak nem állt érdekükben működtetése. — Hártyacsíkon függő pecséttel erősítették meg. A Magyar Országos Levéltárban őrzik.

Next

/
Thumbnails
Contents