Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
MEGÚJULT GAZDASÁG – ERŐS ÁLLAM (Blazovich László)
Továbbá, mivel láttuk, hogy a testvérek között viszálykodások vannak, s egyik a másikat megveti, azért rendeljük és sértetlenül megtartatni akarjuk, hogy a társaság minden tagja bármelyik társát bárkivel szemben tanáccsal és pártfogással segíteni tartozzék és mindenben társa előmenetelére egész erejével törekedni tartozzék. Akarjuk azt is, hogy ha valamely társunkat valaki megrabolta vagy megsértette, elégtételt tartozik magának a társáért venni, éspedig világi hatalom útján is és vitézi kézzel, míg a sértett félnek elégtétele nem lesz, hogy közülük senki se szenvedjen senkitől sérelmet. Az Úr 1326. évében Szent György vértanú ünnepnapján ezeket a szabályokat és határozatokat hozta a Szent György-rend Károly király urunk jelenlétében és akaratából. Továbbá először, hogy a Szent György vértanú rendjebeli barátaink száma ne lépje vagy haladja túl az ötvenet. Továbbá másodszor, tartozzanak helyzetük javítása, a király úrnak hűségfogadás s egymás között igazságszolgáltatás végett minden haladék nélkül három megszabott időben, úgymint Szent György vértanú ünnepnapján, 5 másodszor Szűz Mária születése ünnepén, 6 harmadszor újév nyolcadán 7 együtt lenni vagy egybegyűlni, éspedig úgy, hogy senki se kívánja, hogy mentsége legyen, ha nem a maga saját személyében jön, kivéve ha nagy betegség szállotta meg, vagy a király és ország ügyében van nyilván elfoglalva. Továbbá minden hónapban egyszer pénteken vagy szombaton azok, akik otthon vannak, bírájuk rendeletére tartoznak összejönni, s a királyunk és az ország jó állapotáról s azok hasznáról értekezni. Továbbá az érsek engedelméből egyházi bírájuk bűnbánat végzése után föloldhat az esküszegés alól, ha közülük valaki vagy valakik tudatlanul vagy véletlenül hamisan esküdtek, a súlyosabb esetek kivételével, amelyek felett a döntést a barátok bíráskodására bízták. Továbbá határozzuk: hogyha társaságunkból bárki ellen idegenek követnének el sérelmet, a bíró, ki az idő szerint lesz, megteheti, hogy király urunk levelét adassa, megparancsolva azon föld bírájának, hogy királyi parancsra késedelem nélkül elégtételt adjon a megsértettnek panaszt tevő barátunk esküje szerint. Továbbá rendeljük, hogy a rendből senkinek se legyen szabad barátságos érintkezésben lenni rendbeli barátunk ellenségével, ha megtudták az ellenségeskedést, vagy ismerik a köztük lévő viszályt, hitszegés és a társaságból kizárás büntetése alatt. A Szent György lovagrend alapító oklevele. Károly Róbert király és az újonnan kialakított nagybirtokos réteg szövetségét jelentő Szent György világi lovagrendet Szent György napján, április 24-én Közép-Európában elsőként alapították. A szabályzat a dinasztikus rendekre vonatkozó pontokat tartalmaz. A tagok, a király és bárói jogait és kötelezettségeit foglalja magába, még a viseletet is pontosan rögzíti. Mégse lett hosszú életű. Sem az uralkodónak, sem a báróinak nem állt érdekükben működtetése. — Hártyacsíkon függő pecséttel erősítették meg. A Magyar Országos Levéltárban őrzik.