Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
MEGÚJULT GAZDASÁG – ERŐS ÁLLAM (Blazovich László)
Azt óhajtván, hogy azon báni méltóság tisztsége így dicsőségesen szabályoztassék, és a báni méltóság nagysága révén a királyi felség ékeskedjék, és békességben legyen, mint a régi időkben, az összes mentességet, melyeket a bánság földje nemeseinek bármelyike általunk vagy elődeink közül bárki révén birtokolt, amely [mentességek] által a bánság ítélkezése, törvénykezése és hatalma alól valamiben kivonták magukat, főpapjaink és báróink tanácsára és egyetértésével [azokat] visszavonva és megsemmisítve bölcs megfontolással elrendeljük, hogy a Dráván túl levő bánság 2 egész területén mindenki és egyenként is mind a nemesek, mind bármely más kiváltságú, állapotú és állású ember, tartozzanak a mindenkori bán ítélkezési és törvénykezési fennhatósága alá. A bánság földjéről senki se járulhasson a nádor vagy az országbíró vagy bármely más bíró elé bíráskodásban vagy bíráskodáson kívül, csak a mindenkori bán, illetve annak albírái elé, akik által bárkinek, aki jogtalanságot szenvedett, vagy azt panaszolja, igazságot akarunk szolgáltatni a király képviseletében és tekintélyével és saját hivatalából eredő hatalma révén. Elrendeljük továbbá, hogy egy bíró se terjeszthesse ki törvénykezését és ítélkezését a bánság földjén felmerülő ügyekre, és ne kerüljenek ilyenfajta ügyek bármely bíró elé az ispánok vagy valamely sajátos megbízás által. Országunk valamennyi bírójának, a nádornak, az országbírónak, az ispánoknak és bárki más tisztségviselőnek királyi rendelettel szigorúan elrendeljük jelen oklevéllel megparancsolva, hogy a bánság földjéről senkit se vonjanak bíráskodásuk alá, sem pedig a közöttük felmerülő ügyekre semmiképpen se merészeljék saját ítélkezésüket és törvénykezésüket kiterjeszteni. Ha pedig valaki jelen rendelkezésünket megszegné, vagy az említett dolgokba beavatkozna, annak végzése, illetve ítélete semmiféle megerősítés erejével ne bírjon, és ráadásul ne kerülje el a király haragját. Kelt Visegrádon, a Keresztelő Szent János születésének ünnepét követő tizenötödik napon 3 , az Úr 1325. évében. I. Károly király visszaadja a szlavón bán törvénykezési jogát. Miután I. Károly király úrrá lett a feudális széttagolódás erőin, nagy lendülettel látott államának megszervezéséhez. Mivel Európa több országához hasonlóan Magyarország is a szokásjog világában élt, annak megfelelően szervezte újjá a törvénykezés rendjét, azaz visszaadta az erdélyi vajda (1324. március 25.) és jelen oklevélben a szlavón bán teljes körű bíráskodási jogát. Forrás: Károly Róbert emlékezete. A szöveganyagot vál, szerk., a bev. és ajegyz. írta Kristó Gyula és Makk Ferenc. Bp., 1988. pp. 143-144. Sz. Galántai Erzsébet fordítása. 1 Ákos nembeli Mikes szlavón bán (1325-1343). 2 Szlavónia korabeli magyar nevén Tótország, területi-politikai egység a Dráva közén és a Száva mentén. 3 Július 8.
