Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

MEGÚJULT GAZDASÁG – ERŐS ÁLLAM (Blazovich László)

Károly Róbert és Habsburg Rudolf szövetséget köt. I. Károly király Halicsban tartózkodott, hogy eljegyezze Lev halicsi fejedelem leányát, hívei Pozsonyban II. Vencel-ellenes céllal szövetséget kötöttek Habsburg III. Rudolf, osztrák és stájer herceggel. A szövetségiek 1304 szeptember-októberében Csák Mátéval együtt hadat indítottak Csehországba. Forrás: Károly Róbert emlékezete. A szöveganyagot vál, szerk., a bev. és a jegyz. írta Kristó Gyula és Makk Ferenc. Bp., 1988. pp. 63-64. Makk Ferenc fordítása. 1 Bő nembeli Mihály esztergomi érsek (1303-1304), István kalocsai érsek (13021304), Monoszló nembeli Péter erdélyi püspök (1270-1307), Tódor (Tivadar) győri püspök (1295-1308), Miklós boszniai püspök (1301-1308), János nyitrai püspök (1302-1328). A világiak közül Ugrin és Márk fia István Csák nembeli, Amadé és talán Péter Aba nembeli, Loránd nádor és Kakas Rátót nembeli, Kopasz bán és Tamás fia János Borsa nembeli Theodor bán Csanád (esetleg Gyovád) nembeli, Apor nádor Péc nembeli. 2 Augusztus 24. 100. 1307. október 10. Elfogadjuk urunkat, Károlyt és utódait... Magyarország királyaként... Mi, Csák nembeli Pós fia: Ugrin mester, Rátót nembeli István mester fia: Domokos mester, Aba nembeli Amadé nádor, Borsa nembeli Kopasz nádor, Ákos nembeli Erney bán fia: István nádor, Loránd nádor, László bán és Kakas mester a Rátót nemzetségből, Dezső mester ugyanazon nemzetségből, Pok nembeli Móric fia Miklós vajda, valamint István nádor fia: Miklós vajda, továbbá más, a mostani országos gyűlésen jelen levő bárók a dolog jövendő emlékezetére. Ismeretes, hogy Magyarországot az uralkodó személyének gyakori változása miatt súlyos viszály kerítette hatalmába egy ideig, de az Úr kegyelméből ugyanazon ország bárói és nemesei méltán többre becsülvén az igazságot az ellenségeskedésnél, előrelátó megfontolásból egy úr szolgálatára gyűltek egybe. Mi tehát, szívből ügyelvén ugyanazon királyság jó helyzetére és hasznára, alapos előzetes megfontolás után elfogadjuk urunkat, Károlyt és utódait — miként a királyi öröklés kívánja — Magyarország királyaként és természetes örökös urunkként, a királyi méltóságot megillető engedelmességet és tiszteletet kinyilvánítván iránta, soha, semmikor nem fogunk sem cselekedetünkkel, sem tanácsunkkal személye, tisztsége, vagyona és előmenetele ellen fellépni. Bárki pedig, aki akár a királyi vagy a királynéi méltósághoz tartozó valamilyen tisztséget, birtokot, adót, illetve bármiféle jogokat bír, mindenféle ellentmondás nélkül, szabadon juttassa vissza azokat ugyanazon király urunknak, hacsak nem tudja nyilvánvalóan bizonyítani, hogy az a sajátja. Azok, akik az egyházhoz, nemes emberekhez vagy bárki máshoz tartozó birtokokat és más jogokat