Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

MINDIG ÚJRA (Érszegi Géza)

Fábián, Tolna vármegye ispánja velük együtt elmondta, olyan békés megegyezésre jutottak, hogy a fentebbi várjobbágyok az említett földet a Görgény víz azt érintő felével együtt az előbb megnevezett Joachimnak, Farkasnak és Benedeknek hagyták és hagyják a régi határok között örök jogon, örökölt földként; a régi határjelek mellett újakat emeltek. Kelt az Úr ezerkettőszáz-hetvenkilencedik esztendejében. A szekszárdi konvent hiteles írásba foglalja a Görgényszegért pereskedők békés megegyezését. Oklevelünk bemutatja a tolnavári királyi birtok szervezetét is. A birtok élén a hadnagy áll, alatta a százados, a várnagy és a várjobbágyok teljesítenek szolgálatot. Egyúttal megfigyelhetjük az új típusú vármegye élén álló ispán részvételét a megye ügyeiben. A szekszárdi konvent hiteleshelyi működését éppúgy a 13. század elején kezdte, mint a többi nagyobb káptalan és konvent szerte az országban. Első ténykedéseinek csak a nyoma maradt meg későbbi oklevelekbe szőve. Itt is, ott is említenek egy-egy eseményt (adás-vételt stb.), amely a konvent előtt történt. A működésének első (de nem eredeti) oklevele mostani szövegünk. A szekszárdi konvent — ámbár más szerzetesi közösségek is voltak a megyében — Tolna megye egyetlen hiteleshelye volt. Hiteleshelyi tevékenységének is köszönheti Szekszárd várossá alakulását. A hiteleshelyi levéltárában őrizték ezt az oklevelet is, fennmaradását azonban még ez sem tudta biztosítani. Szerencsére a székesfehérvári keresztes konvent, a Görgényszeggel határos Fadd birtokosa 1392-ben hiteles átírást készítetett erről az oklevélről is. Ezt évszázadokon keresztül őrizték a levéltárukban, amelyet a török elől Pozsonyba menekítettek, onnan azonban a szekszárdi konvent 1279-i oklevelét hitelesen tartalmazó írás a levéltár visszakerülésével nem tért vissza. Ismerjük azonban a pozsonyi káptalan által 1764-ben kiadott hiteles másolatát, amelyet a Festetics család levéltárával a Magyar Országos Levéltárban őriznek. Forrás: Érszegi Géza: A középkor. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve. I. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1978. pp. 47-48. 1 Nána, Alsónána (Tolna m.). 2 Tolna (Tolna m.). 3 Jobbágyok, eredetileg a saját társadalmi rétegüknek élén álló vezetők; a különböző társadalmi állású népek előkelői. 4 Görgényszeg, Gerjen (Tolna m.). 83. 1279 Országunk nagyobb városaiban lévő vendégeink is hasonló szabadsággal rendelkeznek... László, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya, minden