Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A SZOKÁS HATALMA (Érszegi Géza)

A király akkor is kegyet gyakorol, ha igazságot tesz, ezért számít királyi kegynek az, hogy Erdő ispán visszakapta jogos birtokát. A királyi kegy elnyerésekor megelégedett a fél az egyszerűen kiállított adománylevéllel is, de később, — ha ténylegesen birtokába vette az adományt — megújíttatta azt ünnepélyes formában. — Az oklevelet hártyára írták, s a hátlapjára nyomott pecséttel erősítették meg. A pecsétnek csak a töredéke látható. A Batthyány család levéltárával a Magyar Országos Levéltárban őrzik. Forrás: Érszegi Géza: A középkor. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve. I. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1978. p. 46. 1 Füzegy, Koppány folyó (Tolna m.). 2 Kapós folyó (Tolna m.). 3 Majsa puszta (Tolna m.). 4 Nagyböjt, húsvét előtti negyven nap, hamvazószerdán kezdődik, ami a húsvét idejétől függően február 4. és március 10. közé eshet. 76. [1275. szeptember 11.] A király úr színe előtt hamvazószerda nyolcadán a maga igazolására fegyveres és lovas baj vívásra álljon ki... Emlékezetül adjuk, hogy miután Miklós

1 ispán úrnak, a király úr országbírójának az oklevele alapján a galsai

2 Golsa fia Benedek — mint mondják — a Boldogságos Szűz mennybevételének

3 nyolcadán a váci káptalan előtt tanúkat állított Tomaji Sándor és fia, András ellen, valamint Iván, Leső, Kopó, Nuzó, Nertheu, Lukeu és Thuzon, ugyanazon Sándor serviensei

4 ellen az ügyben, miszerint ugyanazon Sándor és András és megnevezett servienseik a nevezett Galsa faluban fölégették jobbágyaik

5 húsz telkét, és fegyveres erővel elhajtották tíz lovukat meg tizenöt marhájukat, a tanúállítást követően két hét múlva a felek személyesen jelentek meg előttünk, és Benedek szabályosan bemutatta előttünk annak a káptalannak az oklevelét tanúinak nevével és vallomásával. Midőn tehát nevezett Benedek tanúinak nevét és vallomását elolvasván megkérdeztük Sándort és fiát, Andrást, hogy a mondott Benedek tanúinak esküjét

6 elfogadják-e vagy sem, nevezett Sándor nem akarván elfogadni az esküt azt kérte, hogy a nevezett ügyben párbajjal tisztázhassa magát, András viszont visszautasította, hogy atyja párbajában vesztes legyen, ezért Benedek kitartván álláspontja mellett végül Sándor vállalta, hogy a maga személyében megvívjon vele a nevezett ügyben. Mi tehát e felek beleegyezésére és önkéntes vállalására elrendeltük, hogy az említett Benedek a király úr színe előtt hamvazószerda

7 nyolcadán a maga igazolására fegyverrel és lóval álljon ki bajvívásra Sándor ellen. Hozzátesszük azt is, hogy ha a mondott Benedek e párbajban győzni fog, azt követően Andrásra — mivel kijelentette, hogy szegénysége miatt nem tud