Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
A SZOKÁS HATALMA (Érszegi Géza)
Elrendeljük továbbá, hogy midőn valakinek igazolására vagy valamely más okból esküt 4 tesznek, akárhány embert esketnek meg, csak tizenkét dénárt kell fizetni a tisztázások dénáraiként. Megtiltjuk, hogy az őrnagy az őrök ellen fellépő szolgája felett ítélkezzen, hanem az ítélkezést tartsa fenn a Vas megyei ispánnak. Egyenesen megtiltjuk, hogy az őrnagy alkalmat keresve saját nyerészkedésére bárkit megidéztessen, akinek nincsenek ellenfelei, ráfogva azt, hogy az ő vétségét titkolta, vagy hogy az ellenféllel az ő tudtán kívül megegyezett. Ugyancsak elhatároztuk, hogy ha egész falut marasztalnak bírságban, a bíró és poroszló 5 , nemkülönben az ellenfél közt való szétosztásra csak tíz pénzt 6 fizettessenek be. Ha pedig valakit egymagában idéztek meg, és a perérték egy márkán 7 aluli, ezt fizesse a törvényszék előtt, de ha a perérték a márkánál nagyobb érték, a bírságot az előbbi szerint fizeti a per nagyságához mérten. A bíró előtt történt gyalázás miatt is fizessenek két és fél pénzt. A kard, szekerce és nyíl okozta sebekért pedig tíz pénzt kell fizetni. Továbbá ha gyilkosság történne közöttük, a gyilkosság miatt tíz márkát fizessenek és egy pénzt a temetésért. A bírónak is tegyen eleget a vádlott a maga részéről, de tíz márkánál nem többet. Ha valamely cselekmény pedig egyébként a falu feldúlására vagy bárki szabadságának megfosztására irányulna, abban az őrnagy ne ítélkezzék, hanem tartsa fenn az ítélkezést a vasvári ispánnak és nem udvarbírájának. Elrendeljük azonkívül, hogy a tizedszedőkkel vagy pénzbeváltókkal együtt jóhírű várjobbágy 8 küldessék ki, akinek birtoka van, és a tized 9 behajtásánál minden telek után szedjen be két dénárt az ispán részére. A beltelkek után azonban teljesen eltöröljük a dénárokat. A pénz lejártakor azonban semmit ne szedjenek, és az ispán se adjon semmit valakinek pénzért. Ugyancsak elrendeljük, hogy királyi adószedéskor, ha megtörténik, porták és nem füsthelyek szerint adózzanak és fél adót fizessenek, továbbá nem kell adniok vámot és harmincadot 10 , csak ha egyesek kereskedők lennének közöttük, úgy fizessenek rugapénzként hat dénárt. Azt is akarjuk, hogy földjeiket ne nemzetségenként, hanem személyenként felosztva birtokolják, és hogy maguk közül szabad embereket, akik köztük telepedtek le, valamiképpen el ne távolítsák, ha csak saját maguk nem akarnak máshova elköltözni. Nemkülönben elrendeljük annak szigorú megtartását, hogy az örökösök nélkül elhalálozók javait, ha férfitestvéreik vannak, sem az ispán, sem az őrnagy nem használhatja, kaphatja vagy tarthatja meg, hanem minden az elhalálozók fiútestvéreinek tulajdonába szálljon át, egyetlen dolog kivételével, amelyet az ingóságok közül — kivéve a szolgákat és szolgálókat — az őrnagy kapjon meg. Ha azonban az elhaltnak fiútestvére vagy fiútestvérei nincsenek, ha leányai voltak és felesége, az elhunyt vagyonának felét az őrnagy tulajdonába
